eGY = éN
      A KöR-iS-TeN, avagy a KaR-íZ-TeNyér fraktál
 
 

Napjainkban szinte minden ember úgy véli, hogy az „én” (a belső világunk) és a „nem én” (vagyis a külső világ) két különböző dolog és élesen elválasztható egymástól. Néhányan már a határvonalat is megvonják, „semmi közöm hozzá !” felkiáltással. Ugyan így láthatóan túlnyomó többségben vannak azok, akik számára a 3 dimenziós (látható) világ jól elkülöníthető a nem látható („transzcendens”) szférától. Ehhez párosul az a felfogás, hogy a transzcendens, „isteni” szféra felé csak arra alkalmas közvetítők (pl. papok) segítségével lehetséges kapcsolatot teremteni.

Nem volt ez mindig így! Hermész Triszmegisztosz smaragd táblán ránk hagyott üzenete: Ami fent van az mint ami lent van és ami lent van ugyanaz mint ami fent van, hogy beteljesítse az eGY csodáját! azt súgja, hogy a látható és nem látható világ ugyanaz az eGY! Ezt a világszemléletet akkoriban nem kevesen mondhatták magukénak. Hogy ez a gondolat napjainkra csaknem teljesen kiveszett a köztudatból, azt a majd 2000 éve terjesztett „tételes” világvallásoknak tulajdoníthatjuk.

A zsidókeresztény Bibliában leírt teremtés történet 2. napján a Föld és az Ég elválasztásra került. Így a világEGYetem már nem oszthatatlan eGY, hanem két részre szakadt. A Föld nyilván a „lent” viszonylattal azonosítható, míg az Ég a „fent” megfelelője. A több ezer éves KöR-iS-TeN szemlélet „nyelvére” lefordítva mindez azt jelentette, hogy a női minőséget („Földanya”) kifejező KöR gyököt kiebrudalták a KöR-iS-TeN Hármasságból és a helyére a maradékból kompilált új minőséget, a „Sze-NT lelket” helyezték (Sze: fo. iS, NT: fo. TeN) Míg a „csomagolásból”, a „SzeNT HáRomság elnevezésből még az eredeti háromságra következtethetünk, (Sze : fo. iS, NT : fo. TeN , H-R = KöR) – addig a tartalom (Atya = „iS”, Fiú =TeN”, Szentlélek (Sze : fo. ”iS”, NT : fo. „TeN”)) - a nevével ellentétben - csak a „felső” világ, a transzcendens szféra alkotó elemeit tartalmazza, szemben a korábbival. Olvasata (a mássalhangzók hordozzák a jelentést): _S - T_N azaz (iSTeN vagy SáTáN).

Ez az alapvető ellentmondásokkal teli („természetellenes”) világkép alaposan visszavetette a tudományok fejlődését. A huszadik század végén egy kvantum-fizikus (Fritjof Capra) társaival együtt - a legkisebb elemi részecskét keresve - azzal a ténnyel kellett szembesüljön, hogy bár találtak ilyet (kvarkok), csak éppen azt nem tudták eldönteni, hogy honnan kerültek elő! A megfigyelő személyhez tartoznak, vagy éppenséggel a megfigyelt tárgy részeinek tekinthetők. Hitetlenkedve állapították meg: az „én” és a „nem én” között nincs éles határ! Összeér a kettő! Bátran mondhatjuk tehát: félre a „kétséggel”, mert amire ráleltek maga az „eGYség”!

Az az „eGység-tudat”, amit a „művelt nyugat” dogmák béklyóiban vergődő gondolkodó elméi az elmúlt századok „üresjáratai” után végre felismerni látszanak, - a jelképek tanúsága szerint – már a bronzkortól jelen volt a Kárpát-medencében. Ezt az állításunkat bizonyítani is fogjuk, csak előtte jelkép magyarázattal kell foglalkozzunk egy darabig. Akár e honlap címoldalát is elővehetnénk, hiszen ott együtt látszik mindaz, amiről beszélni szeretnénk. (1. kép)


1. kép - A „jelképmagyarázat” magyarázatához

Az egyenlő szárú keresztet formázó elrendezés nem a véletlen műve. A kereszt szárai kijelölik a középpontot. A dolgok lényege, „magva” itt összpontosul.

A MaG, mint kozmikus jelkép a legszélesebb skálán figyelembe vehető. Vonatkoztatható az elnevezés az igen parányi osztódó sejtmagra és a hasonló szerkezetű - a Makrokozmosz jelképeként ismert - nyolc felé vágott gömbre egyaránt. (2. kép)


2. kép - A MaG, mint kozmikus jelkép

A MaG, vagyis a KöR-iS-TeN egyezményes jele a vöröS (iS) színű gömb (fehér) főKöRörökkel. Ilyen jelkép a húsvéti piros tojás, vagy a japán zászló feHéR (KöR) mezőben a „felkelő (vöröS) nappal”(iS). A vöröS és feHéR színnel jelképezett fogalmak így egyközpontúak, „egyTeNgelyűek”, egymástól el nem választhatóan EGYek.

Alul a Mikrokozmosz jelképei tengelyes szimmetriát mutatnak (1. kép), felette a Makrokozmoszra vonatkoztatható jelképek (felülnézeti világmodellek) sorakoznak, melyek körszimmetrikusak. Mindezek közös tengelyűek, amely közös tengely a MaGon is keresztül halad, azaz „MaG”-os tengelynek is nevezhető. A közös tengelyre fűzött dolgok (fogalmak) egymástól el nem választhatók, vagyis EGYek.

Az Ég felé törő MaG jelölte ki az Eget-Földet összekötő függőleges TeNgelyt, a „világtengelyt”. „MaGasság” („MaGosság”) szavunk a „MaGos” tengelyen mért távolságra utal. A MaG, mint jelkép tehát a KöRiSTeN háromsággal azonosítható. „MaGyaráz” szavunk a MaG misztériumának ismertetését fejezte ki lakonikus rövidséggel.

Visszatérve a kétféle világmodellre, megtaláltuk azt a két jelképet, amelyek stilizált, leegyszerűsített formákkal ugyan, de mégis kifejezően képesek felidézni évezredek óta a Mikrokozmosz és a Makrokozmosz fogalmát. (3. kép)


3. kép - Az „én” (Mikrokozmosz) és a „nem én” (Makrokozmosz) ugyanaz az eGY!

A baloldali forma, a „kopt kereszt”, (Egyiptomban: „ankh jel”), magyar földön a búzaszalmából font „kisze bábú” egyként az emberi léptékű világot jelképezi, gyakorlatilag a karját kitáró ember (stilizált) oldalnézeti képe. (4. kép) Ez tehát az „én” fogalom megfelelője.

Egyiptom, a magyar föld és a kazah puszta – ahol a kisfiú jelképesen azonosul a Világegyetemmel - térben messze esik egymástól, azonban a jelkép eredete, ha lehet, még messzebbre nyúlik vissza az időben. Egyívású lehet a Makrokozmosz jelképével , amit hamarosan bizonyítani fogunk.


4. kép - Az „én” (Mikrokozmosz) jelképei

A 3. képen a jobboldali alakzat „ a körbe írt kereszt” – hasonlóan az előbbihez – két dimenziós kép , nem más, mint a „világgömb” tengelyirányú nézete , felülnézeti képe (lásd: 2. kép). A világgömböt (avagy osztódó sejtmagot) kívülről nézzük, vagyis az „én”-hez képest, ez itt a külső világ, a „nem én” esete, (amely nagyságrendekkel különbözik tőlem és – talán ezért - nehezen tudok vele azonosulni).

A két jelkép olvasata egyébként – ha az alkotórészek nevét összeolvassuk – „véletlenül” ugyanaz. Csak éppen az egyik esetben az iS/íZ gyök a 7 ízből álló végtagok összefoglaló nevéből, a másik esetben a TeNgelykereszt által négy „íZ”-re vágott KöR körcikkjeinek nevéből olvasható ki. Ha a forma oldalról nézve is és felülről nézve is más képet mutat, attól még a tartalom ugyanaz marad!

Az emberi test (a Mikrokozmosz) részeinél – ha léptéket váltva, közelebb lépünk - felfedezhetjük az elvont fogalmakból álló KöR-iZ-TeNgely háromság „hús-vér” megfelelőit: KaR-iZ(ület)-TeNyér avagy KöRöm-íZ(ujjak)-TeNyér formájában! A magyar nyelv megalkotásánál (mágusaink?) ügyeltek arra is, hogy ez a nyelvi azonosság állandóan az egyén orra előtt „kéznéllegyen (feledésbe ne merüljön)!

Ha a KaR-íZ-TeNyér háromság („ÉN”) és a KöR-iSTeN háromság („NEM ÉN”) közé egyenlőségjelet akarunk tenni, mert tudjuk, hogy a kettő EGY, ezt szimbolikusan is megtehetjük. A jelképek nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy az ÉN és a NEM ÉN szimbólumát közös tengelyre kell hozni. Az „egyTeNgelyű dualitás” áll elő ismét, amely háromságként (a közös tengellyel) megbonthatatlan egységet alkot. Az „ÉN” szimbólumát /tengelyesen szimmetrikus alakzat/ „oldalnézeti világmodellként”, a „NEM ÉN” szimbólumát /körszimmetrikus alakzat/ „felülnézeti világmodellként” ismertük meg a korábbiakban. A kettő egyidejű, „egytengelyű” alkalmazása, az „egyesített modell” a világszemlélet lényegére hívja fel a figyelmet. Vagyis ha „Minden EGY”!, akkor az ÉN és a NEM ÉN között nem lehet határvonalat húzni, lévén egymástól el nem választhatóak.

Jobban belegondolva : a Makrokozmosz jelképe a KöR gyököt, a Mikrokozmoszé az íZ gyököt (tengelyes szimmetria) idézi meg, a közös TeNgellyel ez a háromság a kozmikus egység (a „KöR-iS-TeN fraktál”) megvalósulása. Világegyetem szavunkból a Kozmosz fraktál jellegét is kiolvashatjuk (azt, hogy nem csak egy, hanem végtelen sok Univerzum van), ezért is hívják mostanában a korábbiaktól eltérően Multiverzumnak.

Nézzünk egy –két példát az előbbiekben felvázolt egyesített világmodellre, melyeket akár a KöR-iS-TeN/KaR-íZ-TeNyér fraktál elnevezéssel is illethetünk. Példáinkat kezdjük III. Ottó német-római császár Ravennában őrzött szarkofágjával, melyen a két jelkép egytengelyű elrendezésének legegyszerűbb megoldásával találkozhatunk. (5. kép)


5. kép - III. Ottó német-római császár szarkofágja

A körbe írt kereszt került a középpontba, így a szimmetriatengelye egybeesik a - tükörképben megjelenített - „növény” és „lélekkel bíró élőlény” jelképek szimmetria tengelyeivel, melyek így a KöR és iS gyököt testesítik meg közös TeNgelyen.

A szarkofág fedelén a Világgömb látszik három nézetben, melyekben a három főkör „népszerű tudományos” elrendezésével találkozunk (a főkörök soha nem láthatók így együtt, a darabszámmal viszont nincs baj). A jelképrendszer szakrális uralkodót jelöl, III. Ottót is így lehetett csak elfogadtatni ilyennek, bár a császárok később ettől a fogalomtól egyre távolabb kerültek.

A koppenhágai Nemzeti Múzeumban található skandináv sziklarajzon a Mikrokozmoszt a „nő” és „férfi” alak együttese, a Makrokozmoszt a velük „egytengelyű” körkereszt helyettesíti. (6. kép)


6. kép - Sziklarajz Skandináviából

A több ezer éves sziklarajzhoz hasonló korú az erdélyi Tatárlakán talált 6-7 ezer éves lelet együttes, melynek két darabját az előbbi rendszerbe sorolt kozmikus jelképként foghatjuk fel. (7. kép) A felső „oldalnézeti” világmodellként, az alsó viszont „felülnézeti” világmodellként kezelhető, és ha pl. mindkettőt nyakba akasztva hordták volna, úgy az egyén (a közös tengelyű megjelenítéssel) világnézetének alaptézisét tehette volna közzé vele. (E jelképegyüttesről bővebben „A holisztikus világszemlélet 7000 éve a Kárpát medencében” című korábbi írásunkban szóltunk.)


7. kép - A tatárlaki korong + téglány jelkép együttes nyakba akasztva

A bronzkori emberek egy része kör alaprajzú városokban lakott. A városok felülnézetben a körbe rajzolt kereszt képét mutatták, mint azt GuR város máig fennmaradt maradványainak légi felvételéből megállapíthatjuk. GuR (KöR) város kapuja nem maradt épségben, viszont a mükénei városkapu fényképfelvételét látva, ehhez hasonló tengelyesen szimmetrikus alakzatként elképzelhetjük. (8. kép)


8. kép - A városok felülről és oldalról is az Univerzum képét mutatták

A jurtában lakó, „nomád” életmódot folytató pusztai népek világszemlélete nem különbözött a városlakókétól. Lakhelyük a jurta kozmikus léptékkel bírt. Felülről nézve itt is megtaláljuk a kört a tengelykereszttel, oldalról nézve a bejárati kapu már tengelyes szimmetriát mutat. (9. kép) (Ezekről jelképekről bővebben „Mezopotámiától a Duna-Tisz közéig” című korábbi írásunkban szóltunk.)

 
9. kép - A jurta felülről és oldalról is az Univerzum képét mutatja

A bejárati küszöbre lépni tiltott dolog volt és ma sem ildomos. Annyit jelentett, mint feszegetni az Univerzum képzeletbeli határait, kilépni az „EGY”-ből, felrúgni az örök világtörvényen alapuló „holisztikus” szemléletet.

A székelykapun – miután sem a telek, sem a ház nem volt kör alakú – a Makrokozmosz megfelelőit más eszközökkel kellett előállítani. A bejárati kapu – természetszerűleg – oldalnézetként érvényesül elsősorban. A kiskapu feletti képben megjelenő virág (inda) és madár természetazonos léptékű, tengelyes szimmetriájuk eleget tesz az oldalnézeti világmodell készítés szabályainak. A Makrokozmosz jelképe ez esetben a szimmetrikusan elhelyezett Nap és Hold, melyek egyidejűleg a két „egyTeNgelyű” minőséget is megjelenítik. (madár = Nap = „férfi” = iS, növény = Hold = „nő” = KöR) A kör – ha mégis rá kerül a képre, a szimmetria tengelyre kerülhet csak. A világgömböt helyettesítő nyolcszirmú virág (rozetta) a tengelyen, az ezzel azonos értelmű nyolcágú csillag (ha a tengely már foglalt) tükörképben jelenik meg. (10. kép)

A kacskaringós vonalvezetésű spirálok csuklósan iZesülnek egymáshoz (íZ gyök). A logaritmikus spirálról kiderítettük, hogy egyik szélső helyzete a KöR, másik szélső helyzete az egyenes (TeN) Így egyszerre mindkét gyököt felvonultatja. Azaz a kacskaringó önmagában is KöR-iS-TeN olvasattal bír.

 
10. kép - A székelykapu mondanivalója évezredek óta változatlan

A székely ház belső terében (a fraktalitás jegyében) lépten- nyomon találkozhatunk kozmikus jelképekkel. A korondi tányérokon (szerencsére ragaszkodnak a régi mintához) nem találkozunk egyesített modellel. A két fajta modell két külön TáNyérra kerül. Sebaj! Ettől még egyTeNgelyűnek számítanak! TáNyér>TeNyér>TeNgely = TeN gyök. (11. kép)


11. kép - Két Mikrokozmosz mellett egy Makrokozmosz modell

A taplósapka nemcsak praktikus viselet, hanem jelkép hordozóként is megfelel! A taplóGoMbából készült sapka (GöMb, G-M), fordítva: M-G (MaG, MaKK) középvonala egybeesik a hármas tölgyfalomb közepére kerülő MaG szimbólummal. Ez eddig a Makrokozmosz jelképrendszere. A szimmetrikusan elhelyezett fenyőfa (növény, „fény” KöR) és szarvaS (iS), mint Mikrokozmosz jelkép így lesz egyTeNgelyű vele. (12. kép)


12. kép - A taplósapka , mint egyesített kozmosz modell

A „nagy írásos” meg a „keresztszemes” párnahuzatok készítése a lányok, asszonyok számára nemcsak „hasznos időtöltés” volt, hanem az ismeretek elmélyítését is szolgálhatta az egész család számára. (13. kép)



13. kép - A „nagy írásos” meg a „keresztszemes” párnahuzatok

A TeNgelyes szimmetria nyilvánvaló, amiről a Mikrokozmoszra ismerhetünk. A növény (KöR) van középen, közrefogva a lélekkel bíró (képzeletbeli) élőlények (iS) 2 oldalnézete által. A kört, egyenlő szárú keresztet (vagy más kétszer vagy többször szimmetrikus alakzatot , melyek a Makrokozmoszra vonatkoztathatók) a kereten kívül vagy éppen a belsejében helyezték el, ugyanilyen tükörkép szerű elrendezéssel.

Az esztergomi oroszlános freskó az egyesített modellt újszerű megközelítésben, ötletes elrendezéssel, igen látványos módon valósította meg. (A képen egy festett gipszmásolat látható) Távolról szemlélve a világgömb tengelyirányú nézete, a körbe rajzolt kereszt rajzolódik ki oly módon , hogy a kereszt két szára egyben egy növény tengelyével, illetve egy élőlény gerincvonalával egyezik meg. Közelebbről szemlélve kiderül, hogy a tengelyvonalak több összemetsződését is megtaláljuk a képen: hármat a látható oldalán a világgömbnek, ugyanígy a nem látható oldalán is hármat. (14. kép)


14. kép - A főkörök összemetsződése, a két minőség együttes jelenlétét mutatja:
/ a Mindenség ebben a pontban sűrűsödik össze /

A Makrokozmoszt megjelenítő „világgömb” főköreinek a gömb felénk eső oldalán lévő összemetsződéseivel (általános esetben 3 kereszttel) találkozhatunk az Ermitázsban őrzött szkíta (vagy hun) lószerszám veretpáron is. A tükörképben azonos két vereten a „női” és „férfi” minőséget (Yin és Yang) megjelenítő jelképek egymást metsző tengelyvonalai 3 helyen kereszteződnek egy jól kirajzolódó körön belül. Az oldalnézeti világmodell így lesz egyidejűleg Makrokozmosz modell is, a belerejtett – Világgömbre utaló – jelek következtében. Újabb összetett modellt találtunk ! A fára (növény) akasztott fegyverzet (hímségi jelvény) dualitás felismerése mellett a „fedés-fedeztetés” analógia vezethet nyomra minket a harmadik kereszt tekintetében. ( A lótenyésztésben a fedeztetés során a lovak vérvonalának tudatos keresztezését oldották meg.) A fa becsukódó („magba ment”) virágai, a fedeztetés megtörténtéről, a nemi egyesülés következtében létrejött áldott állapotról, a VilágMaGhoz hasonlóan mindkét nemet képviselő „zigóta” megjelenéséről tudósítanak. (15. kép)



15. kép - A főkörök 3 összemetsződése, a MaG nézete általános esetben

A Jászberényben őrzött, Lehel kürtjének mondott elefántcsont faragvány (ivókürt) (16. kép) László Gyula által megrajzolt, „kiterített” képei között akadtunk az alábbi hármas egységre.


16. kép - Lehel kürtje /nem cirkuszi kellék/

Az ivóKüRt a KöR-iS-TeN megidézését szolgálta. A KüRtben lévő víZ a közös TeNgelyt hozzágondolva alkalmas volt az „egytengelyű dualitást „ megjeleníteni.

Az alábbi ábrarészlet minden eleme összetartozik, egymással szoros kapcsolatban vannak. A KöR-iS-TeN háromság egységét olvashatjuk ki belőle. (17. kép) Jobbról balra haladva : a növényi ág/levél (KöR) a Szarvra (iS fo) akasztva „egyTeNgelyű” állapotot jelöl.

A növényevő (KöR) szarvasnak nyaKöRve van (ami nyilván KöR alakú)! A hátán az Ég madara (iS) ül. Így lesznek egyTeNgelyűek. Az íj-nyíl együttesben az íj elsősorban a lélekkel bíró élőlények alkotórészeiből (szaru , ín) készül (iS), a nyíl – a hegyétől eltekintve – növényi alapanyagból(KöR) áll. A húr és a nyíl TeNgely vonala derékszögben metszik egymást. A három kereszt áll ismét előttünk a KöR-ön (a KüRtön) belül.


17. kép - A KöR-iS-TeN a részletekben (is) lakozik!

A szarvas a nyakörvvel máshol is előfordul. Ezen az Örményországban talált bronz szarvason 3 karika is van például. (18. kép) Nyilván a három főKöR a világgömbről. Elmondható , hogy egyTeNgelyű a szarvaS-sal (iS)! Egyesített modellt látunk ismét.


18. kép - Csodaszarvas Örményországból

A 15. kép a világgömb főköreinek 3 összemetsződését hasznosítja a MaG szimbólum megidézésére. Mozgalmas történetbe ágyazva, több mint ezer évvel később Székelyföldön tűnik fel ismét (több példányban) ez az elgondolás! (19. kép )


19. kép - A Szent László legenda székelyföldi falképeken

A falképek oldalnézeti világmodellre (Mikrokozmosz) utalnak. Az elrejtett 3 összemetsződés (kereszt) a MaG külső képét (a Makrokozmoszt) idézi meg. E kettő láthatóan összetartozik, egymástól el nem választható!

A fraktalitás jegyében a világgömböt ugyanúgy kell elképzelni, mint a mikrovilágból vett párját, a háromszori felezéssel nyolcfelé osztódó sejtMaGot. A megtermékenyített petesejt, a zigóta állapot nem más, mint a férfi és női minőség (iS+KöR) közös burokban, vagyis egyTeNgelyűen/egyközpontúan. A csodaszarvasnak nevezett , szokatlan testhelyzetű szarvast mutató szkítakori arany leletek közvetve utalnak a MaG-ra, ebben az esetben a megtermékenyített petesejtre. (20. kép )


20. kép - Aranyszarvas, mint egyesített világmodell

Mindkét hazai példa ugyanarról szól: a felső zöldhalompusztai leletnél egy szarvasünőt látunk az üzekedés során elfoglalt testhelyzetben. Az ám ,csakhogy ennek a szarvasnak a bikákra jellemző hatalmas szarvai is vannak ! Így , összegyúrva, mindkét nem együtt látható, az egyesülés eredményeként a MaG, a megtermékenyített petesejt is felidézhető (a nem látható világ megfelelőjeként). Az alsó, tápiószentmártoni lelet viszont már az üzekedés utáni állapotot tükrözi, a megfogant szarvasünő kitér a bika közeledése elől ezzel a testhelyzettel. A lombszerű agancs (növény, YiN) mellett a KöR szimbólum is női minőségre utal (lásd a jobb oldali példát). A szarv mindig is hímségi jelvény volt. Így állt össze a képlet.

Az árpádházi Géza és László hercegeket a győztes mogyoródi csata után az építendő Mária székesegyház helyére egy mennyei látomás vezette el, az agancsa hegyén égő GyeRtyákat (KöR) viselő szarvaS (iS). Szűz Máriával és a GyeRtya hasonlattal láthatóan a hiányolt női minőséget kívánták a Szent Háromságba visszacsempészni, környezetük elvárását teljesíteni.

Koronás címerünkkel zárjuk a sort. A Mikrokozmoszt képviselő emberalak, egy „harcos” a szeme elé húzott sisakkal és pajzzsal áll előttünk. Tudjuk, hogy ki van a pajzs mögött, hiszen – mint a címerpajzsoknál általában – leolvasható a tulajdonos „származása”. Mi is leolvashatjuk : KöR-iS-TeN ! (21. kép )


21. kép - Koronás címer: A Mikrokozmosz „teljes vértezetben”

Hogy lesz ebből egyesített világmodell? Nézzük meg felülről ! (22. kép ) Pontosan ezt a képet hiányoltuk – a felülnézeti világmodellek legjellemzőbb változatát – a „körkeresztet”, vagyis a világgömb (esetünkben a Szent Korona) tengelyirányú nézetét !


22. kép - A Szent Korona tengelyirányú nézete, a koronás címer „felülnézete”

A címerpajzsot önmagában vizsgálva – a fraktalitás érvényesül itt is – a két fél újfent az egyesített világmodell ismérveit vonultatja fel. A heraldikai baloldalon (mi is KöRiSTeNből vagyunk, nyugodtan mondhatjuk tehát : „a bal oldalunkon”) a kettős kereszt + hármas halom a speciális nézőpontból szemlélt világgömb főköreinek síkba kiterített nézetrajza látható. (23. kép) Eddig 1 vagy 3 kereszttel találkoztunk.(24. kép)


23. kép - Ebből a nézőpontból szemlélve csak 2 összemetsződést látunk


24. kép - A látható oldal főköreinek 3 nézete szimmetrikus elrendezésben
Az alakzat ligatúraként is értelmezhető. Jelentése: EGY

A bal oldal tehát a Makrokozmosz (síkba terítve), a jobb oldal a „vér” és a „víz” színeivel (vereS, iS és feHéR, KöR) közös TeNgelyen oldalnézeti modellként a Mikrokozmoszt jeleníti meg. A két folyékony kategória oldalnézetben vízszintesnek látszik. A címerpajzs formai szimmetriája tartalmi szimmetriát is rejt. A két oldal értelme azonos kell legyen. Ha egyenlőség jelet teszünk a kettő közé , a KöR – iS – TeN = EGY kinyilatkoztatás olvasható ki belőle!

Végezetül arra döbbenhetünk rá, hogy az őskori világszemlélet máig fennmaradt (magyar) neve – úgy mint az eddig látott jelképegyüttesek – egyesített világmodellként is megállná a helyét! Addig amíg az előbbiekben a Makro- és a Mikrokozmosz jelképét hozták közös tengelyre, most a Makro- és a Mikrokozmosz nevét gyúrták össze egy szóba. Az új elnevezés első fele a Makrokozmoszból, második fele a Mikrokozmoszból származik. Íme: (25. kép)

Budapest, 2012 november 18. Berényi László Géza

 




 


 

 

[ BudapestCity.org | Nostratic Language ]
design & web:
made-in-mate | copyright © all rights reserved