Húsvét után
     A nyúl meg a tojás
 
 

Húsvétkor furcsa párosításra figyelhet fel a figyelmes szemlélő a jelképhasználat terén. Gondolkoztak-e már azon, hogy jön össze a nyúl meg a tojás, mi lehet bennük a „közös nevező”, ami a húsvéti ünnepkörhöz köti azokat?

A magyarázat a szkíták, szarmaták, hunok és magyarok körében évezredek óta használt holisztikus szemléletben, a „KöR-öSZ-TéNy tudatban” gyökeredzik. A természet ciklikus megújulásának ünnepe eredetileg a Nap járásával összefüggésben, a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontjához kötődött. Ahogy egyensúlyba jut a nappal és az éjjel, ugyanez az egyensúly jellemzi a két minőséget : a Yin (Nő, növény, „KöR”) és a Yang (Férfi, lélekkel bíró élőlény, ”iS”/iZ/iSz ) néven ismert két fogalmat. A nap és az éj együtt adja ki a „Nap”-nak nevezett Idő-egységet, úgy Térben is találkozunk hasonlóval, a Nő („KöR”) és a Férfi („iS”) dualitás egyTeNgelyű megnyilvánulása maga az egység (vö.: nemi egyesülés). Ez volt az eredeti „Szentháromság”: (KöR-iS-TeN = EGY).

Fenti kozmikus egységtudatot őseleink az analógiás gondolkodás segítségével, „mágikus” jelképek felhasználásával igyekeztek elmélyíteni az új nemzedékekben. Az elsődleges jelkép az osztódó sejtMaGhoz hasonlatos „világMaG”, „világ-tojás”. A rendezett világegyetem jelképe a főköreivel megjelenített Gömb. (Nézetben KöR, egyenlő szárú kereszttel) Az igazi húsvéti tojás piros és fehér színek segítségével mutatja be az „egyTeNgelyű/egyközpontú dualitást” (Tér-Idő modellt). (1. kép)


1. kép - Húsvéti tojások

A színek magyar elnevezése vezet nyomra minket. A piroS szóban az iS gyök, a feHéR szóban a H-R, K-R gyök van jelen (a mássalhangzók hordozzák a jelentést). A tiszta piroS tojáS önmagában is Mandala, hiszen a KöR gyököt a kör formával/keresztmetszettel is „elő lehet állítani”. Ha a két megnyilvánulás egyközpontúnak („TeN”) mondható, akkor beilleszthető a „háromság, mint egység” fraktálszerkezetet mutató világképbe. A jelképpel való azonosulás emeli a rezgésszintet, segíti a közös gondolkodást. A szarmata származék lengyelek is nagy számban készítettek húsvéti tojásokat.

A tojással rendben is volnánk, de hogy kerül ide a nyúl? Angol nyelvterületen a (vad)nyúl neve HaRe, német nyelvterületen ehhez hasonlóan: HaSe . (H=K, R=S,Z,Sz) A H a K-val azonosítható, az R helyén az S is ismert jelenség (v.ö.: „KeRek” KoSár, KoSzorú, KaZal ) Láthatóan a nyúl egy olyan élőlény („iS” gyök), amelyik szerencsésen a nevében hordozza a „KöR gyököt, (így vele egyTENgelyűként kezelhető) ezáltal a romlott magyar nyelvet beszélő szkíta-utód népek (angol, szász, germán) számára alkalmas volt e „Mandala-szerep” betöltésére. Tegyük hozzá, hogy a feHéR szőrű (albinó) nyúl, piroS szemekkel további párhuzamokat is felvonultat. (2. kép)


2. kép - Húsvéti képeslap

Miért nem tudunk mi erről semmit ma már ? Átállították a szemléletünket az óránkkal együtt. Egy másik (fiktív) TéR-Időbe kerültünk a zsidókeresztény világnézet elsajátítása révén. A Húsvét időpontját a Holdhoz kötött (semita) időszámítás alapján számítják ki, így véletlenül sem esik március 21-re. Az eredeti , „Sze-NT”-HáRomságból (fo: iSz-TeN-KöR) kihagyták a női minőséget, vagyis a KöRt. Jézus -akit újabban zsidónak mondanak- kereszthalálából a feltámadás helyett inkább a szenvedést emelik ki, számítva készpénzre váltható bűntudatunkra.

A papság kényszeredetten szemléli a húsvéti népszokásokat. Sok közük nincs a tojáshoz és a nyúlhoz, hacsak nem olyan esetekre gondolunk, amikor egy aberrált pap fiatal fiúk tojásaihoz nyúl.

 




 


 

 

[ BudapestCity.org | Nostratic Language ]
design & web:
made-in-mate | copyright © all rights reserved