Mi a fene lehet ez a KöRiSTeN?
     Ami kitölti a teret...
 
 

Mi az, ami kitölti a teret ? Anyagelvű korunkban ez csak „költői kérdés” lehet. Nyilván az anyag. Bár ebben azért nem lehetünk olyan biztosak. Néhány évtizede a fény természetét vizsgálva annak részecske jellegű megnyilvánulása („kvantum”) mellett, hullámtermészetét is kimutatták. Mégis a kutatás fő iránya az óta is a legkisebb részecske megtalálására, megismerésére irányul (mérsékelt sikerrel).

A „Forma” mozgása, avagy a mozgás formája

Mi most a KöR-iS-TeN háromság analógiáit keresve elsőként a részecske jellegű megnyilvánulás területén kutakodunk. Néhány napja a kezembe akadt Bérczi Szaniszló Szimmetria és Struktúraépítés című tankönyve (Nemzeti Tankönyvkiadó 1995). Ebben a Szerveződések alapkészletei a síkon c. fejezetben számunkra felettébb érdekes párhuzamokkal találkozhatunk. Kiderül belőle, hogy a síkon (vagy annak egy darabján) az alakzatrendszerek létrehozása során három féle transzformációval élhetünk : ez a három („generátor”) az elforgatás, az eltolás és a tükrözés (1. kép). Egy eltolási irány esetén a kapott alakzatot szaknyelven „fríz”-nek nevezik. A három alapeset kombinációja 7 frízcsoportot eredményez.


1. kép - A 3 „generátor”: elforgatás („KöR”), tükrözés („iS”), eltolás („TeN”)

A hetes szám már magában is figyelmet érdemel, de a szerző a hun-szkíta–magyar díszítőművészet jelképeinek rendszerezése során sikerrel azonosította a természeti jelenségekből felismerhető 7 alapfrízt a honfoglalás kori díszítőművészetben fellelhető párhuzamaival. (2. kép)


2. kép - A „turáni ornamentika” a Természet (az Univerzum) leképezése /Bérczi Szaniszló/

A fríz egy síkbeli alakzat tengely mentén egy irányban történő elmozdításából, az elforgatás („KöR”), a tükrözés („iS”) és az eltolás („TeN”) kombinációjából jön létre. Ha az elmozdítás egy – az előbbire merőleges – második tengely mentén is létrejön, akkor rácsozatot (tapétamintát) kapunk. Míg a fríz (vagy kettősfríz) szíjvégeken, a rácsozat például a tarsolylemezeken fordul elő. (3. kép) Mind a galgóczi , mind a bodrogvécsi tarsolylemezen a tükrözés („iS”) és az eltolás („TeN”) kombinációjával találkozunk, a növényi ornamentika hozza a „KöR” gyököt a képletbe. Ime a KöR-iS-TeN fraktál új feldolgozásban!


3. kép - A galgóczi és a bodrogvécsi tarsolylemez

Esztergomi oroszlános freskó- példa az elforgatásra

A közismert esztergomi oroszlános freskón a központi képet keretező fríz kör alakú. A tükrözéssel („iS”) előállított alap alakzatot egy körvonal mentén („KöR”) tolták el („TeN”) azonos lépcsőben. A kör középpontja az oroSzlán („iS”) és a növény („KöR”) törzsének / TeNgelyvonalának összemetsződésében van. Ha a két alakzat (a központi kép és a fríz) súlypontja egybeesik („egyközpontúak”), akkor a kettő egymástól el nem választhatóan eGy! Más szóval a „mindenütt jelenlevő” KöRiSTeN láthatóan minden részben és a középpontban , az „egészben” is jelen van!


4. kép - Az esztergomi freskó rekonstrukciója /Harkai István/

Nézzük meg közelebbről ezt a frízt! Egészen különleges! Egy koS („iS”) Szarv (fo:„iS”) látszik feHéR („KöR”) színben, a negatívja (amely a tér maradékát tölti ki) egy növényhez („KöR”) hasonlít, mégpedig a kosborfélék családjába tartozó tátika virághoz, amelyik egy szimmetria síkkal rendelkezik és így oldalnézetben két „fél” virágot látunk piroS („iS”) színben. Mágusainkról tudjuk, hogy ügyeltek a részletekre, feltételezhetően a tátika másik nevére gondoltak, ami jobban idepasszol : oroSzlán- („iS”) Száj (fo:„iS”). Láthatóan egy fél szarv és egy „fél” virág az alapalakzat, ezek tükrözése után nyert alakzatot forgatták el szakaszosan a középpont körül. A virág és a kosszarv is szimmetrikus alakzat, mindegyik szimmetriaTeNgelye átmegy a középponton és így elmondható, hogy egyközpontúak, közös TeNgelyűek! A fríz „KöR” és „iS” gyökeit kell összeolvasni a közös TeNgellyel, hogy megkapjuk a KöRiSTeN „fraktált”, amely olvasat – egy jó fraktálhoz illően – minden tengelyen külön-külön és együtt is igaz.


5. kép - Az esztergomi „oroszlános” freskón a KöRiSTeN fraktált láthatjuk viszont

Azt keressük ugyan, hogy „mi tölti ki a teret?”, viszont az eddigiekben csak síkbeli alakzatok elmozdulásáról, „formák mozgásáról” esett szó. A sík a három dimenziós térnek tetszőleges helyen felvett metszete, így kijelenthető az is, hogy a KöR-iS-TeN háromság az, ami mozgásformaként a térben mindenütt jelen van.

Hullámforma is három van! (KöR-íS-TeN)

A részecske jellegű megnyilvánulás után a Valóság hullámtermészetű („ebből van több!”) megnyilvánulását is érdemes megvizsgálni, vajon tudós őseleink ismerete – amelyre a jelképhasználatukból következtetünk – meddig terjedhetett ebben az irányban. A rezgés az, ami valóban betölti a teret a közvélekedés szerint (transzcendens szféra). Kiderült, hogy éppen három féle rezgés, három hullámforma létezik a gyakorlatban! A három mozgásforma a következő: Torziós hullám („KöR”), Transzverzális hullám(„iS”) és a Longitudinális hullám („TeN”). (6. kép)

A KöR-iS-TeN háromság egyes elemeit könnyen felismerhetjük a három féle hullám sajátosságaiban. A KöR-forma, a csavarodás a Torziós hullámra vall, a Sinus hullámnál a Szimmetria (fo: iS) jelenik meg, amely a Transzverzális hullám jellemzője, ha a terjedési irány megegyezik a rezgés irányával, (mindez csak egy dimenziót vesz igénybe!) akkor csak egy (láthatatlan) TeNgelyvonalat tudunk a Longitudinális hullám jelképeként elképzelni. A transzverzális rezgés hullámhosszát a rezgéskép szimmetriatengelyén, a „csuklónak” („íZület”) is nevezhető csomópontok között mérik. Az „iS = íZ” gyökkel még találkozunk a KaR-íZ-TeNyér háromságnál a későbbiekben. A mozgásformák között a két irányú eltolásnak eredményeként előálló „rácsozatnak” a megfelelőjét, mint rezgést a Föld felszínen pl. „Hartmann háló”-ként ismerhetjük fel.


6. kép - A három hullámforma megfeleltethető a három mozgásformának

A tenger felszínén mindhárom hullámformára találunk példát. A tenger felszíne első közelítésben síknak tekinthető (a valóságban a gömbfelülethez közelítő geoid), a transzverzális („iS”) hullám a felületre merőleges harmadik dimenziót is igénybe veszi, azaz kijelentésünk érvénye az egész Térre kiterjeszthető.

TeN-GeR szavunk valószínűleg a horizonton KöR alakúnak látszó síkot jelenti, melyet matematikailag a normálisával („TeN”) határozunk meg. A TeNGeR felszínét leginkább a szél okozta transzverzális hullám borzolja („iS”). Ez a „természetes” állapot, így áll elő a KöRiSTeN háromság egysége!

Ha nem is a tengernél, de az édesvíz esetében találkozunk azzal a figyelemreméltó jelenséggel, hogy a „hullámtermészetű” víz fagypont alatti hőmérsékleten „részecske jellegű” , kristályos szerkezetű jéggé változik. Ebből azt a következtetést is levonhatjuk – kissé általánosítva – hogy az anyag nem más, mint (időlegesen) „megfagyott” hullám vagy rezgés. Miután a világegyetemen belül az „anyag”-nak nevezhető tartalom mindössze 4%-ot tesz ki, a „mindenütt jelen lévő” KöR-iS-TeN háromság elsődlegesen 3 rezgésformaként van jelen. Anyaggá „dermedve” már mozgásformaként jelenik meg az Élő Valóságban...

A rezgés viszonylatában a zenei hanggal találkozunk leggyakrabban. A (húros) hangszer transzverzális hullám formáját öltő húrjainak rezgése léghangként , longitudinális hullám formájában terjed tova. A rezgő húrok hullám hosszának (melynek reciproka a frekvencia) függvényében más-más „magasságú” hangokat hallunk. Az oktávhang frekvenciája kétszerese az alaphangnak. A diatonikus (hétfokú) hangsor esetén hét hangköz (öt egész, két fél) van az oktávon belül. Újabban használják a 12 fokú (kiegyenlített hangolású, 12 fél hangközből álló) hangrendszert is. Korábbi írásunkban foglalkoztunk a 7-es és 12-es rendszerek összefüggéseivel. Az összefüggések gyökere valószínűleg a rezgések körében keresendő! ( A Mikrokozmosz megfelelője a KaR-íZ-TeNyér háromság szolgál majd még idevágó párhuzamokkal).

KaR-íZ-TeNyér / KöRöm-íZ-TeNyér és az oktáv rendszer

Az ember végtagjai
7 íZ-ből állnak (a GeRinc („KöR”) és a KöRöm („KöR”) között 7 csoNT (fo:TeN) helyezkedik el csuklós íZületekkel összekötve). A csontok adják valóban a TeNgely vonalát ennek a hosszmérettel jellemezhető („egydimenziós”) testrésznek. Az egyes csontok hossza a hullámhossznak feleltethető meg, a csontok közötti csuklós ízületek pedig a transzverzális hullám csomópontjainak. (7. kép)


7. kép - KaR-íZ-TeNyér / KöRöm-íZ-TeNyér és az oktáv rendszer

Nézzük csak a mozgásformákat, amikre a KaR-íZ-TeNyér háromság képesítést nyert! A vállízületnél a felkar KöRbe forog, a könyök behajlítása, kinyújtása a kör síkjára merőleges TeNgely irányú mozgást (eltolást) enged meg. Hol marad az íZ gyök , amelyik a Szimmetriát (a tükrözést) jeleníti meg? Ne feledkezzünk meg arról, hogy két „fél” karunk van tükörképben elrendezve! Együttes mozgásuk esetén akár tükrözésre is van lehetőség.

Hasonló a helyzet a KöRöm-íZ-TeNyér háromság esetén is. Itt az ujjak tudnak a tenyér kézközép csontjainak hossztengelyére merőleges síkban egy KöRt leírni. Az ujjpercek közti ízületek az ujjaknak csak a tenyér síkjára merőleges síkban történő elmozdulását engedik meg. Az ujjak behajlítása, kinyújtása TeNgely irányú mozgást (eltolást) eredményez. A két (fél) tenyérre gondolva a tengelyes Szimmetria („iS”) adott, bár a sugárirányban széttárt ujjak esetén elméletileg akár a körszimmetriát is kialakíthatjuk, mondjuk a 10 (tíZ !) lábujj bevonásával. (8. kép) A kéz mozgásformái tehát maradéktalanul tükrözik a Makrokozmosznál megismert mozgásformákat, igazolva a KöR-iS-TeN = KöRöm-íZ-TeNyér „azonosságot”.


8. kép - A tenyér (és a talp) széttárt ujjakkal körszimmetrikus „felülnézeti”
világmodellként értelmezhetők (4 x 5 = 20ujj > teljes kör)


Az esztergomi oroszlános freskón jelen van a Fibonacci számsor!

Az esztergomi oroszlános freskónkat nézzük csak meg újra, milyen más titkokat őriz még ! A kör alakú fríz ismétlődő elemeinek száma 20. Az oroszlánnak négy mancsa van, mindegyiken – a főemlősökhöz hasonlóan – öt-öt ujjal, az ujjak végén KaRommal. A körszimmetrikus elrendezés felülnézeti világmodellre vall, a 4 négy tenyér/talp, de még inkább a négy mancs felülnézetben (síkba terítve) húsz darab „KaRom - íZ – (közös) TeNgely” háromságot állít elő. (A három földön nyugvó + egy felemelt mancs oldalnézetben a „Háromság, mint egység” szerkezetre utal). A korábbiakban a körbe rajzolt keresztről – amit az „életfa” és az oroszlán tengelyvonala rajzol ki – megállapítottuk, hogy önmagában is Makrokozmosz modellnek tekinthető, viszont ezzel a Mikrokozmoszt valóban felülről tekintő megközelítéssel (20 db egyTeNgelyű/TeNyerű dualitással) a Mágikus képességű tervezők „rátettek még egy lapáttal”!

Még egy hozadéka volt ennek az elrendezésnek: a Mikrokozmosznál a „növekedésnek”, a Makrokozmosznál a „fraktalitásnak” a jellemzője, jelképe a Fibonacci számsor (aminek függvénygörbéje a Fibonacci spirál). A Fibonacci számsor számos tagját felfedezhetjük a képen a „számosságot” vizsgálva. A körfríz húsz elemét szerencsésen bele lehetett illeszteni a sorba, összevonva a velük egyközpontú középső képpel, hogy megkapjuk a 21-et eredményül. (9. kép)


9. kép - A világgömb főköreinek összemetsződései (3+3=6 db) a Makrokozmoszt
idézik az esztergomi oroszlános freskón


Az esztergomi várkápolnában megtaláljuk az oktáv rendszert is!

Érdekes, hogy a hetes számmal (az „oktáv rendszerrel”) nem találkozunk ebben a valóban sok mindent tömörítő kompozícióban. Erről morfondírozva eszembe villant Badiny Jós Ferenc – aki könyvet is írt erről „Az Ister-Gami Oroszlánok titka” címmel – egyik mondata, melyben 14 freskóról szól. A töredékesen megmaradt freskóból eredetileg 7-7 példány volt a kápolna két oldalán. (A szimmetrikus elrendezésnél tudjuk, hogy ezek „fél értékkel bírnak” , azaz összesen
7 jelképet találtunk.) Megvan tehát a hiányzó 7-es szám !

Elismeréssel adózok Badiny Jós Ferenc munkásságának, akinek első magyarországi előadása (1993, Gellért szálló), majd a másnapi helyszíni szemle Esztergomban, felfokozta érdeklődésemet e rejtélyes freskó irányában. (10. kép)


10. kép - Badiny Jós Ferenc kedvenc pólójában (terv: Bacsi I./Berényi L.)

Majd elfelejtettem, IS-TeR GaM is „KöRiSTeN-ből” van! Az iS-TeR folyónév eredetileg iS-TeN lehetett. A téves olvasat onnan eredhetett , hogy rovásírásunk „R” jele tükörképben azonos a latin „N” betűvel. /Práczki István felismerése/ (A DuNa, DoN, ThaMes nevében is a TeN gyök rejlik). A GaM a gamós (kampós) pásztorbotra vezethető vissza, (a GöMb szóbokrába tartozik), a KöR gyököt rejti.

Az esztergomi oroszlános freskó(k) - mind a 14 – a korábban megismert egyesített világmodell (Mikrokozmosz+Makrokozmosz) minden ismérvét felmutatja. A tengelyes és a körszimmetriát, a 7-es (oktáv) rendszert és a Fibonacci számsort. Térjünk most vissza a házunk tájára. A Mikrokozmosznak megfeleltetett KaR-íZ-TeNyér háromság kapcsán , eddig a 7-es rendszert ismertük csak fel (a 7 íz-ben, „oktáv rendszer”, 7. kép) Vizsgálódjunk csak tovább!

KöRöm-íZ-TeNyér és a Fibonacci számsor (Fibonacci spirál)

Néztük már a kezünket felülről , most nézzük meg oldalról is. (Ha oldalnézet, akkor Mikrokozmosz!) Begörbített ujjaink a Tejút négy spirálkarját idézik. Az ötödik spirálkar más síkban mozog, hasonlóan a hüvelykujjhoz. Nocsak ! Eléggé meggyőző analógia! (11. kép) Az ujjpercek (csontok) hosszának arányaiban a Fibonacci számsort vélhetjük felfedezni!


11. kép - „Nagyra nőj, spirálkar is lehet belőled!”

KöR-iS-TeN és KaR-íZ-TeNyér együtt : KöR-öSZ-TéNy

A KöRiSTeN háromságot, mint a teret betöltő háromféle rezgést (az anyagi világban a teret kitöltő három féle mozgást) sikerrel azonosítottuk.

Azon kell még elgondolkoznunk, hogy tudós eleink miért pont a kezünk elnevezésénél találtak olyan neveket (KaR-íZ-TeNyér / KöRöm-íZ-TeNyér), amelyek a KöR-iS-TeN-nel azonosíthatók (lévén mássalhangzóik azonosak), hogy mindezzel a Mikro- és Makrokozmosz azonosságát hangsúlyozhassák.

A helyes válasz erre az lehet, hogy a kéznél (végtagoknál) érvényesül az „oktáv rendszer: a hét íZ” (ami a hullámtermészethez kötődik), és az „isteni arány” (Fibonacci számsor) is itt jelenik meg (mint részecske jellegű megnyilvánulás)! A végtagok közül a kéz van legközelebb a szemünkhöz („kéznél van”), azaz arról, hogy mi is KöRiSTeNből vagyunk egy percig sem volt szabad megfeledkeznünk.

Arra is felfigyelhettünk, hogy az emberi test (a Mikrokozmosz) önmagában is „egyesített” világmodell. Miért is ne lehetne, hiszen van oldalnézete (Fibonacci számsor, „isteni arány”) és van felülnézete (7 iZa végtagokon, körszimmetrikus 7 rétegű aura)!

A Makrokozmosznál felismert KöRiSTeN fraktál rendszernek az azonos szerkezetű Mikrokozmosz elválaszthatatlan része! Vagyis az Anyag-Energia-Információ háromság pontról-pontra megfeleltethető a Test-Szellem-Lélek háromságnak! Ugyanaz a háromféle rezgés járja át ezt is, azt is.

A korábbi írásainkban meggyőzően bizonyítottuk, hogy a Szent Korona a KöRöSZTéNy világszemlélet terméke, a szakrális uralkodó jelképe és az utólag kicserélt képek arról tanúskodnak, hogy megpróbálták deszakralizálni (az Uralkodóval együtt a zsidókeresztény világnézethez idomítani). A Szent Koronára eddig úgy tekinthettünk, mint egy holografikus filmre, amelynek minden darabjából előhíváskor az egész képet kapjuk vissza. A Szent Korona nemcsak egységes egész, hanem maga az EGY! Ehhez mérten minden szerkezeti egységének olvasata ugyanaz: KöR-iS-TeN!

A KöRiSTeN hullámtermészetű megnyilvánulása esetén a 7-es (oktáv) rendszer a rezgések egymáshoz való viszonyát (rendszerét) jellemzi, míg a részecske jellegű megnyilvánulás esetére az isteni arány jelenléte a Kozmosz legfőbb jellemzője.

Egy ellenőrzés azért még hátravan. A Szent Koronán a Fibonacci számsor jelenléte már bizonyítást nyert, az „oktáv rendszert” azonban még nem fedte fel senki!

Legközelebb erre is sort kerítünk!

Egyet azért leszögezhetünk :
A MaGyar a KöRöSzTéNységet nem könyvből tanulta, hanem az „ujjából („íZ”) szopta”! (MaG = KöR-iS-TeN) (12. kép)


12. kép - Egy 39 hetes MaGzat „révül” (szopja az ujját !)
/kép: Győrfi Mátyás, 4D ultrahang felv., Internet/

 

2013 január 7. /Atilla napján/
Berényi László Géza

 




 


 

 

[ BudapestCity.org | Nostratic Language ]
design & web:
made-in-mate | copyright © all rights reserved