Turul
     
 
 

A turul ábrázolások többsége egy karvalyféle madár képét mutatja. Dúcz László a „Közöttünk élő turulmadár” című könyvében a kerecsensólymot találta a jelképként használt madáralak legvalószínűbb előképének.


(1. kép  Kerecsensólyom, Kunkovács László felvétele)

A turul jelkép a KöRiSTeN szemléletben nyer igazán értelmet. A „turul” itt világmodellként, a KöRiSTeN háromság egységének kifejezőjeként kapott szerepet.

Minek tulajdonítható vajon ez az évezredes, máig tartó karrier ?
 
A KaRvaly szó (KaR-ullu = „KöR-ölyv”) a KeRecsen kifejezéshez hasonlóan tartalmazza a KöR gyök mássalhangzóit. A „turolás” (térül-fordul) a körözés tájnyelvi változata. Így tehát a TuRul (TuR-ullu) egy olyan – az ölyvek családjába tartozó – ragadozó madár, amelynek legfőbb ismertető jegye az, hogy az égre KöRöket rajzol.
 
Az „ég madara”  (mint szárnyas élőlény) a „felső világ” hírnökeként, szimbólumként általában véve is alkalmas az „iS” gyök megjelenítésére. Az „alsó világ” egyik szimbóluma a „KöR” („KeRek világ”). Így , ha a madár nevében a KöR gyök megtalálható, akkor előáll az „egytengelyű dualitás” képlete : azaz a KöR és az iZ (iS) közös TeNgelyű lévén, a kettő egymástól el nem választható, vagyis EGY!

Ahogy a madár nem választható el a nevétől, úgy a látható („alsó”) világ sem választható el a „felső” transzcendens szférától. A kettő közötti kapcsolatot a madár esetenként igen látványos módon igazolja. A kitartó körözés végén – megpillantva zsákmányát a földön – zuhanórepülésbe megy át, mintegy kirajzolja az Ég és Föld közötti kapcsolati TeNgelyt, amit az ókorban „világtengelynek” („Axis Mundi”) neveztek.
 
Újabb kutatások szerint a madár a körmozgásból – le nem véve szemét a megpillantott zsákmányállatról (a rögzített fejtartás következtében) – átmenetileg a logaritmikus spirálhoz hasonló pályát ír le, mielőtt megtalálná a legrövidebb utat a zsákmánya felé (2. kép)

A logaritmikus spirál szoros kapcsolatban van a növekedésben, mint jelenségben fontos szerepet játszó Fibonacci számsorral és így az „isteni aránnyal” is!


2. kép
A logaritmikus spirál- a „fraktalitás” alapesete

Ez az összefüggés már csak „hab a tortán”, hiszen itt az „Élő Valóság” újabb fontos szimbólumával találkozunk. A logaritmikus spirálhoz hasonlító röppálya a fraktalitásra utal, mely a Kozmosz legfontosabb jellemzője. A logaritmikus spirál a legegyszerűbb fraktál szerkezet, amennyiben bármely darabját az azt megelőzőből egyszerűen, nagyítással állíthatjuk elő.  A logaritmikus spirál matematikailag kétparaméteres egyenlettel írható le, mely paraméterekkel a spirál megnyílásának mértékét szabályozhatjuk. Ha a „megnyílás” nulla értékű a KöRhöz, ha pedig végtelen nagy az egyeneshez (TeN) jutunk. Beláthatjuk azt is ezek után, hogy a madár körözése és zuhanórepülése a logaritmikus spirál pálya szélső eseteiként fogható fel, azaz a fraktalitást a turullal tökéletesen illusztrálhatjuk. Illesszük tehát a KöR és a TeN  közé a madár egyezményes jelét („iS”), amely e kettőtől el nem választható, megint csak a KöRiSTeN háromsághoz jutunk!
 
A mágikus jelképek között sokszor találkozhatunk spirál formával, amely tehát két gyököt is hordoz egyszerre (KöR+TeN). (3. kép)


3. kép

Faragott kő Málta szigetéről

Csuklós ízületként felfogható testrészen viselve is találkozhatunk a spirállal (a keltáknál pl. a nyakon, „torch”), a szkítáknál leggyakrabban a csuklón. (4. kép)  A Szent Korona zománcképei között a Jézus és a Pantokrátor nevezetű képek ruházatát a térdeknél spirál forma ruharedőkkel látták el. A nyak, a térd is az ízületek („íZ” = ”iS”) közé tartozik. Összeolvasva a spirál képviselte „KöR+TeN”-nel a KöRiZTeN háromság, mint egység áll elénk.


4. kép
Spirál forma szkíta csuklópánt

A mágikus jelképek között a turul (madár) ábrázolások jórészt síkbeliek. A síkbeli ábrázolásokon a madáralak majdnem kizárólag kitárt szárnyakkal, közel szimmetrikus alakzatként kerül elénk, ráadásul az alakzat kontúrja közelítően egy KöRt alkot.  Az 5. képen három KöRt is megszámolhatunk : az első a szárny kontúrja által kialakított kör forma, a második a szem, a harmadik a CsőR (Cs=K).

A három kör a világgömb három főkörére (három nézetére) is utalhat. A KöR  és a madár (iS) láthatóan egyközpontú (egyTeNgelyű).


5. kép
Szkíta bronzveret

A függőleges szimmetriasík a lélekkel bíró élőlény („iS”) sajátossága, és a kompozíciók ezt általában ki is emelik. (6.kép)


6. kép

Újabb képünkön a madár szeme már a szimmetriatengelyre került – amit „magos tengelynek” is neveztek – ezáltal (a Szem=Mag analógia ismeretében joggal feltételezhetően) „egy füst alatt” a MaG szimbólummal (a KöRiSTeN szinonímájával) is találkozhatunk. A MaG önmagában is KöRiSTeN szimbólum : a formája GöMb, a belső (vele egyközpontú) „szellemi tartalma” (iS)  a TeNgelyirányú növekedés képessége.  A KöR formájú fül és  CSőR hivatott helyreállítani a tengelyes szimmetriát. Kézenfekvő (bár ötletszegény) megoldás a későbbi „kétfejű sas”, amely erőszakolt elrendezés már nem borítja fel a szimmetriát.
 
A „dualitást” hordozó jelképek : a KöR és a madár (iS) egyTeNgelyű megjelenítése a KöRiSTeN háromság (az eredeti Szentháromság) megidézését szolgálta. A KöR mellett (vagy helyett) a női minőség megfelelője a növény is megjelenik esetenként, például a korondi madaras tányérokon (7. kép)


A madár a növénnyel egyTeNgelyűnek minősül akkor is , ha „rajta áll” vagy a CsőRében tartja azt.

A nagyszentmiklósi kincs egyik korsójáról ismert „égberagadási jelenet” azt mutatja, hogy természetszerűleg egy nőalak is alkalmas az „alsó világ”, a Yin kategória megtestesítésére. Itt a nőalak súlypontja a madáralak súlypontjával egybeesik, így elmondható, hogy egyközpontúak / egyTeNgelyűek vagyis „egymástól el nem választhatóan EGYek”.
 
A magyar történelemben a XV. században - a jelképeket vizsgálva - két helyen is találkozunk oldalnézetben ábrázolt madárral. Az egyik Hunyadi Mátyás ismert címere a hollóval (latinul : CoRvus), a növényi ágba kapaszkodó madár („iS”) CsőRében GyűRűvel (8. kép). Ez a három dolog szoros érintkezésben van egymással, TeNgelyük közös. Bár a K-R gyök három helyen is visszaköszön, a KöRiSTeN háromság képletében csak egyszer kell figyelembe venni.


8. kép
Mátyás királyunk címerállata a Budai vár kapuján

A címerpajzsoknál – mint itt is – oldalnézeti világmodellel találkozunk. Mit is láthatunk mi oldalnézetben?  Hát az emberi léptékű világot vagyis a mikrokozmoszt. Mátyás címerébe azért a makrokozmoszt is belecsempészték! A gyűrűt másodlagos jelentésként napKoRongnak is nézhetjük. Így párba állítható a vele szimmetrikus elrendezésű Holddal. A Hold minden időben a vel volt szoros kapcsolatban, így várakozásunkkal ellentétben a KöRalakú Nap ebben az esetben a férfi (a Yang) megfelelője. A mikro- és makrokozmosz jelképek elrendezéséből kitűnően - TeNgelyük egybeesik – tehát Egynek számítanak!


A másik hasonló korú jelkép együttes, a Pálos rend címere

Itt a holló (CoRvus) CsőRében KeRek kenyér látható (növényi származék!). A szárnyas élőlény , a madár (az íZ (iS) gyök), így lesz egyTeNgelyű a KöR gyök valamelyik előfordulásával.
 
Az önmagában is szimmetrikus növény (KöR) szimmetriatengelye megegyezik a két – tükörképben elrendezett oldalnézetét mutató - oroSZlán  ábrázolás (iS) szimmetriaTeNgelyével. Az „egytengelyű dualitás” (vagyis a KöR-iS-TeN háromsága)
egyidejűleg több módon előállítva „ hatásosabbá” teheti a jelképegyüttest.
 
A madár szeme ráadásul a „MaGos tengely”-re került.  (MaGasság („magosság”) szavunk a „MaGos” tengelyen mért távolságot jelöli.) A MaG = SZeM analógia felhasználásával ebben az esetben a SzeM a MaGra utal.
 
A jelkép együttes minden szereplője egy (közös) tengelyre fűzhető, más szóval egymástól el nem választható : vagyis EGY ! A Mágusok „jogutódai” a Pálosok még jól értettek a mágikus jelképekhez!
 
Az eddigiekben a dualitás egyik tagjaként, az alsó (látható) világ megfelelőjeként a KöRrel, a vel, a növénnyel, vagy a Holddal találkoztunk. Hozzunk fel példaként most egy térbeli testként megfogalmazott jelkép együttest! Szanatrug pártus uralkodó szobrán a madár a feje tetején, a növény (egy pálmaág) a bal kezében kapott helyet. (10. kép)
 
Ez az elrendezés azt fejezi ki, hogy szoros érintkezésben lévén a TeNgelyt megjelenítő uralkodóval, „egytengelyűnek” minősülnek vele. Jobb kezének kéztartása megerősíti feltételezésünket, az olvasat („mit tesz Isten!”) magyar nyelven értelmes megint ! A felénk néző TeNyér (TeN) teremt kapcsolatot az ujjak („íZek”) és a KöRt mutató csuklópánt között.


10. kép
Szanatrug pártus uralkodó


11. kép
Csuklópánt Szanatrug kezén

A csuklópánt – feltehetően ugyanolyan mögöttes tartalommal – megjelenik a Gilgamest ábrázoló reliefen (12. kép)


12. kép
Gilgames

Továbbá az esztergomi oroszlánon (13. kép) is!


13. kép

Ezek a térben és időben egymástól meglehetősen távol eső példák a KöRiSTeN szemlélet általános elterjedtségét mutatják!
 
Ma „holisztikus”-nak mondanánk ezt a szemléletet, amelynek követői igyekeztek megóvni a természetet (amellyel azonosultak) és az unokáik számára is élhető környezetet biztosítottak. A helyes szemlélethez esetenként tudatos önkorlátozás is párosult. Az Élő Valóságtól (a Természettől) idegen anyagot, „szemetet” például nem hagytak maguk után!
 
A Turult követve vándorló őseink lovainak nyomában (hála a verebeknek) semmi jel nem maradt, szemben a mai szeméthegyekkel szegélyezett utakkal, melyet  további, nehezen eltávolítható (pl. nehézfém) szennyeződés is borít.
 
Csak a Turul üzenetét megszívlelve van esélyünk a tovább élésre méltatlanul kezelt Földanyánk kebelén!

2009. november 25.
Berényi László Géza

 




 


 

 

[ BudapestCity.org | Nostratic Language ]
design & web:
made-in-mate | copyright © all rights reserved