A Szent Korona Tér-idő szerkezete
      /az eltűnt Idő nyomában.../

 
 

Mottó : „A magyarságnak nincs Szent Könyve, a magyarságnak Szent Koronája van!”

 

Ez a tény semmiképpen nem jelent veszteséget számunkra, hiszen míg a két dimenziós könyvlapokon az információ tartalom a fordítások („ferdítések”) után csak romolhat, addig a 3 dimenziós Szent Korona holografikus filmként viselkedik, melynek „előhívása” (értelmezése) során az új információtömeg mellett további dimenziók (összefüggések) is feltárulnak előttünk. Az információ igazságtartalma is ellenőrizhetővé válik, a holografikus film sajátosságai miatt (a darabokra vágott film – avagy a korona legkisebb része is az „egészt”, az „örök igazságot” tükrözi vissza). A Mindenség „háromság, mint egység” szerkezete, a „KöR-iS-TeN” fraktál köszön vissza minden részletben, ennek hiánya „idegenkezűségről” árulkodik. Az utólag kicserélt elemek tehát könnyen kiszűrhetők.

A hologram készítésekor alkalmazott lézerfény frekvenciájával azonos frekvenciájú lézerfény kell a holografikus film előhívásához, ehhez hasonló módon a Szent Korona készítésénél használatos magyar nyelv változatlan formában kell jelen legyen ma is, hogy az „előhívás” (értelmezés) sikeres legyen. Szóbokrokra épülő, ragozó nyelvünk szerencsére alig változott az idők folyamán, így ez a vállalkozás sikerrel kecsegtet.

 

A Szent Korona : „Téridő” modell , demonstrációs eszköz

Foglaljuk hát össze korábbi írásainkban felhozott érveket,megfigyelt párhuzamokat, melyek a Szent Korona esetében a ma „Téridő”-nek mondott fogalom többrendbeli megformálásáról tanúskodnak. A mágikus jelképek általában is „világmodellként” értékelhetőek, ezek sorából kiemelkedik a Szent Korona aki/amely a Kozmikus Egység hirdetőjeként a jelképrendszer felhasználásával vállalkozik az Élő Valóság (amit Téridőnek is nevezhetünk) megidézésére, az „őstudás” fontos elemeinek bemutatására , a koronázáshoz készülő Uralkodó és környezete beavatására.

 

A ferde tengelyű kereszt : az Idő

1. kép  A szinkronizálás térben és időben egyidejűleg történik.

 

A Szent Koronának a koronázási szertartás során játszott szerepét ismerve, arról is van tudomásunk, hogy a koronát két személy tartotta az uralkodó feje fölé, gondosan ügyelve arra, hogy a csüngők szabadon lecsünghessenek, előállítva ezzel a koronához kapcsolt  függőleges tengelyt. Feltételezésünk szerint a körben forgatható keresztet ez alatt a sarkcsillagra irányították. A kereszt a perselyben minden irányban elforgatható lévén (állandó 23 fok körüli dőlésszög mellett), előzetes (éjszakai) beállítás során az alján lévő csavarral ideiglenesen rögzíthették a Keletre, a felkelő Nap irányába néző uralkodó irányultságának megfelelően. A keleti (vízszintes) irány a függőleges mellett a térbeli beállításhoz kellett, a függőlegestől 23,5 fokkal eltérő kereszt sarkcsillagra mutató tengelye az időbeli szinkronizálást biztosította.


2. kép  Szinkronba kerültünk a „ViLágidővel” (BéLág=ViLág) /a bolygó saját idejével/.

A ferde tengelyű keresztben (mely tengely a precessziós kúp alkotójaként körbe forgatható) egy „óra mutatóját”, közvetve az Idő fogalmát ismerhetjük fel. A keresztszárak végén a három gömb a Múlt-Jelen-Jövő háromságot jeleníti meg, mely a valóságban egység, az eredőjük,a „Most”, az örök létezés gömbje a Pantokrátor köldökéből nő ki (attól el nem választható). Az örök létezés egyben örök körforgás is. Erre utal a perselyében elforgatható gömb is. A forgás kezdőpontja nincs megjelölve, azaz a ciklusok sorozatának nincs kezdete, sem vége (rossz hír a „Nagy bumm” kutatóinak). (A Fibonacci spirál tulajdonságai hasonlóak, nem a „0”-tól, hanem az „1”-től indul a görbe és a végtelenbe tart.)

 
3. kép
 A Szent Koronán több helyen felfedezhető (Fibonacci) spirál
„önhasonló” , azaz fraktál tulajdonságokkal bír

Az alsó nagyobb gömb és a Pantokrátor kép sajátos kapcsolata viszont nyitva hagyja a „Melyik volt előbb…?” kezdetű kérdéskört, egy analógiával kitérő választ adva a mindenkit izgató kérdésre. Vagyis a Pantokrátor köldökzsinórjaként felfogható kereszt olyan összefüggésre utal, melyben a „köldökzsinór” (az Idő) vége/kezdete szükségszerűen egy (nem látható) „szülőanyához” tapad. A képen látható „köldökcsonk” az utódnak része, ebből következően a TeRemtőt (Pantokrátor) is szülte valaki ! Az Idő fogalom „szülőjére” kell gyanakodjunk, akik éppenséggel mi vagyunk! Vagyis a „Teremtő” képzetét a mi lineáris időfelfogásunk szülte, láthatóan nem illik bele a ciklikus rendszerbe. (rossz hír a hívőknek).

 

A TéR elemei : a csüngőkön láthatók

4. kép  A tér elemeinek (sík, egyenes és pont) felvonultatása a csüngőkön

 

A 3 dimenziós világgömb síkban 3 (egymásra merőleges irányból vett) nézetrajzával állítható elő. Azaz a csüngő 3 levélkéje (a kör-kereszttel az egyik oldalán) a teret idézi meg számunkra. A sík a kör-keresztek síkjaként úgyszintén adott. Az egyenes  a (felemelt állapotban) függőónként viselkedő csüngő tengelyvonala. A pont itt középpontként jelenik meg és a várakozásokkal ellentétben, nem „0” dimenziós, hanem – ahogy a világ közepéhez illik – minden látható és nem látható dimenzió benne egyesül.

A korona tervezői - jól elkülönítve egymástól - felismerhetővé tették számunkra az időt és a teret. A boltozatos koronarész – a Szent Korona teste -  ezek szerint (mindkettővel érintkezvén) - Tér-Idő együttesnek is nevezhető.

 

Az Idő a negyedik dimenzió 

A Tér három dimenziója a Nap világánál nyilvánul meg számunkra, az Idő viszont a Földhöz köthető: a Föld forgása/keringése periódus idejéből visszaszámolt időegységekkel mérjük az Idő múlását. Legyen hát az Idő a negyedik dimenzió.

A Naprendszeren belül minket a Föld-Nap párosság érdekel legjobban. Falvay Károly Nagyboldogasszony című könyvében arról ír, hogy az égitestek kétfelé oszthatók: az „álló csillagok” (melyek távolsága fényévekben mérhető) és a mozgó, „menyő” csillagok (=bolygók) amelyek távolsága a Földtől jóval kisebb, így mozgásuk jobban érzékelhető. A „Mennyek („Menyők”) országa tehát a Naprendszer bolygóival azonosítható !

Ismerkedjünk meg tehát az Ekliptika főbb jellemzőivel!  Az ellipszis alakú pálya
egyik gyújtópontjában áll a Nap (átmérője: 1,4 millió km). Az átlagos Nap-Föld távolság kerek 150 millió km = 1 Csillagászati Egység. A legnagyobb Nap-Föld távolságból (aphéliumnál: 152,1 millió km) levonva a legkisebb Nap-Föld távolságot
(perihéliumban:147,1 millió km) megkapjuk a két gyújtópont távolságát: 5,0 millió km.
Ha a két gyújtópont távolságát a Nap átmérőjének (d) függvényében akarnánk feltüntetni, akkor 5,0 / 1,4 = 3,57, azaz 3,6 d értéket kapnánk. Rumi Tamás figyelt fel erre az ókortól kezdődően lépten-nyomon feltűnő, jellemző arányszámra. (Újabb mérések az excentricitás mértékét ennél valamivel nagyobbra, 3,76 d értékűre adják /forrás: internet/)

 

Hol rejtőzik a Boldogasszony?

Az ekliptika síkjának merőlegeséhez képest a Föld forgástengelye (jelenleg) 23,45˚ ferdeséget mutat. A precesszió a „Tavaszpontnak” a Föld keringési irányával ellentétes irányú (hátráló) mozgása plusz a Föld tengelyének az ekliptika tengelye körüli elfordulása. A Föld tengelye a „precessziós kúp” alkotójaként a Nagy Napév kerek 26 ezer éve alatt egy kört ír le, létrehozva egy képzeletbeli kúp palástját. Ennek a kúpnak a szimmetria tengelye az ekliptika síkjára merőleges, a tengelyben értelmezett „eredő” vektornak a mértani helye a második gyújtópontban van! A mai tudomány ezt a gyújtópontot „üresnek” tartja, ellentétben őseleinkkel, akik ezt a pontot a ma „Boldogasszony”-nak nevezett fogalommal azonosították.

A magyar nyelv ismeretében a rejtélyt mi magunk is feloldhatjuk! A „Napba öltözött Boldogasszony” megtekintése ürügyén sereglenek nagy számban az emberek Csíksomlyóra minden év Pünkösdjén. Az időponttal van egy kis baj! Az együttállás ugyanis a nyári napforduló időpontjában, június 22.-én jön létre, ekkor a Földről nézve (az ellipszis hossztengelyén) a Nap előtt helyet foglaló „Boldogasszony” úgy tűnik, mintha a mögötte lévő Nap sugaraiba öltözne! (5. kép)  A többszáz éves csíksomlyói kegyszobor hűen idézi ezt a formációt, sőt további információt is rejt! A jobb kezében tartott pálca tengelyvonala (amely egyébként párhuzamos Jézus gerincvonalával) és Mária arcának szimmetria tengelye éppenséggel 23,5 fokos szöget zár be. A pálca tengelye lenne a precessziós kúp (a „BáLtok”) tengelye, (az ekliptika normálisával azonos), Szűz Mária  tengelye a kúp egyik alkotóját, vagyis a Föld mindenkori forgástengelyét szimbolizálja.

5. kép  A kegyszobor a sugárkoszorúval

 

A Boldogasszony kifejezés egykor „BáLtok-asszonynak” hangozhatott. A Naprendszer megfigyelésével foglalkozó, kőköröket építő mágusok szóhasználatában az analógiás gondolkodás nyomára bukkanhatunk. Ha az egyik gyújtópontban (a „férfi” minőséget hordozó) „BáL” van jelen, a másik gyújtópontban lévő precessziós kúp – a formája után, teljes joggal – a „szakzsargonban” a BáL tokja nevet nyerte el. A köztudatba is BáLtokasszonyként vonulhatott, mindaddig, amíg a „BáLvány”-okat és a „bálványimádó”-kat üldözni nem kezdték. Ekkor a BáLToK szabályos hangváltással BoLDoG-gá alakult. (T>D, K>G)

6. kép  Az ellipszis alakú pálya egyik gyújtópontjában a Nap („BáL”) áll, a másik gyújtópontban az „élő” (keringő) bolygó a FöLd („BéL”) forgástengelyének a Nagy Napév átlagában vett eredője (a precessziós kúp = „BáL-tok”) található.

BáL-ról és BéL-ről később esik még szó. (Keresztneveink között megtaláljuk a megfelelőit: BáLint, BaLázs BaLtazár Bódog (Boldog) PáL, BéLa)

 

Mi az ekliptika „mintázata”?

Két fontos asztrofizikai jellemzőt találunk, amelyek a Naprendszeren belül a csak Nap-Föld viszonylatában érvényesek. Az egyik a Föld forgásával, a másik a bolygó keringésével kapcsolatos sajátosság. (7. kép)

 

7. kép  Az ekliptika jellemzői (szög + arány = ”mintázat”)

 

A fentiekben bemutatott két szerkezeti jellemző a Makrokozmoszban („Mennyek országa”) és a Mikrokozmoszban (az „egyén” esetében) egyformán érvényes, így e kettőt (őseleinkkel egyetértve) egymástól el nem választhatóan egynek kell feltételezzük. Ezt a felismerést – nevezzük „kozmikus egységtudatnak” – a jelképeken keresztül évezredeken átnyúlóan nyomon követhetjük. A világegyetem (közelebbről a Mennyország) fraktál jellegét a léptéktől függetlenül érvényesülő szerkezeti hasonlóság (a „háromság, mint egység szerkezet”) alapozza meg. Vegyük észre: a két tengely közt a bezárt szög (mint harmadik elem) teremt kapcsolatot. Úgyszintén a két méret között felismert arány a harmadik (kapcsolati) elem.

 

Az ókortól ismert felfogást: mely szerint „Ami fent, az van lent is…” (Hermész Triszmegisztosz) vagy a bibliai változatot „miképpen a Mennyben, azonképpen itt a Földön is…” a Szent Korona készítői is magukénak vallották és az analógiás gondolkodásukat mintegy megalapozta egy „kéznél lévő” felismerés is ! (8. kép)


 

8. kép
A „mennyek országa” (Nap, Föld, Hold) kéznél van !

Három ujjunk páronként egymásra merőlegesen beállítható (modellezve a Nap világánál megnyíló tér „x”,”y” és „z” tengelyét) a negyedik ujj már csak 23 fok körüli szöget zár be a középső ujjunkkal. Ez a tulajdonság az időt „létrehozó” FöLdet jellemzi. Mi lehet a kisujj ezek után ? Nem lehet más, mint a Földdel együtt mozgó HoLd megfelelője.

A „mennyasszony gyűrűje” is értelmet nyer: az aranygyűrű a Napot jelképezi (a Nap féme az arany). A Nap asszonya a Mennyben a női minőséget hordozó Föld. Kapcsolatukat („egységüket”: az „egytengelyű dualitást”) a közös tengely (az ujjra húzott gyűrű) fejezi ki. Ha a gyűrű átmérőjét („d”) a Nap átmérőjével azonosítjuk, akkor összevetve a gyűrűsujj hosszával nagyjából a „3,6d” értéket kapjuk eredményül, ami megegyezik a második gyújtópontnak a Nap középpontjától való távolságával a Nap átmérőjének függvényében.

Nyakunk körül a fejünket körbe tekerve a fej tengelyvonala a precessziós kúpot rajzolja ki! (A korona tetején a kereszt csak ezt a mozgást utánozza, egy olyan óra mutatójaként , amely a Nagy Napév 25920 éve alatt ír le egy kört.)

 

 „Vagy valami, vagy megy valahova!”  

 

A fenti választ adja az öreg székely - ismeretlen dolgok meghatározására irányuló kérdés esetén – némi fejvakarás kíséretében. Régen is két félét ismertek : vagy áll az a „valami” vagy él („megy valahova”, mozog). A Naprendszeren belül a Nap az ami áll, a FöLd az ami él (vagyis kering a Nap körül).

Miért mély hangrendű az a szó ami álló és magas hangrendű ami mozgó („élő”)
 dolgokra vonatkozik? Ez a körülmény az „analógiás gondolkodásra” vall, a magyar
nyelv megalkotói a fizika törvényeinek igyekeztek megfeleltetni nyelvünket.

Nyelvünk kialakításakor, a fogalomalkotás során  őseleink , felismerve a Valóság fraktál  szerkezetét, (avagy „felsőbb utasításra”), az ennek megfeleltethető „szóbokor rendszert”  hozták létre. A szóbokor tagjait a közös mássalhangzó váz kapcsolja össze. A magánhangzóknak ez esetben másodlagos a jelentősége. Érdekes megfigyelni viszont a következőkben azt az esetet, amikor  éppen a mély és magas hangrendű magánhangzók segítségével teszünk különbséget az alsó és a felső helyzet, az álló és mozgó dolgok között. Például a talp, láb, comb, has mély hangrendű, a mell, kéz, fej magas hangrendű szó.

A „Doppler effektusként” ismert jelenség azt mutatja, hogy a távolodó járművek
motorhangja egyre mélyülő. Másfelől az észlelt  mozgás egyre lassuló, végül úgy tetszik, mintha a távolban a jármű már állna. Ezt az analógiát észleljük az egyek testrészek elnevezésénél! A középen lévő áll, száj, orr, homlok, válláll” (vagyis mély hangrendű), viszont a mozgásképes két (f)él kéz, szem, fülél” (magas hangrendű).

Az előttünk elzúgó jármű jól láthatóan él („mozog”), a távolban már áll, csak a hangját halljuk, ami rezgés (”rezeg”). Nem véletlenül a testünk középvonalán lévő áll/száj révén keletkeznek a beszédhangok. Sommás megjegyzésünk lehet ezután: ami „áll”, az viszont „rezeg”. Előttünk áll  tehát ugyanannak az „EGY”-nek kétféle megnyilvánulása: a részecske jellegű megnyilvánulás, mint mozgás és a hullámtermészetű megnyilvánulás, mint rezgés (pl. az állócsillagok fénye).

Ami áll az a LáB – (BáLnak a NaP tengelyvonalának) fordítottjaként ismerünk rá - ami mozog, annak a BéL fordítottjaként LéB kell legyen a neve. Hát csak hasonlót ismerünk,  LéP szavunk viszont pontosan ezt fejezi ki (B=P), a mozgó LáB tengelyvonalának kb. 20-25˚-os elfordulását a függőleges tengelyhez képest. A taLP  (amin állni szoktunk) valamikor  taLaP lehetett (P=B)!

Visszatérve a két tengely közé bezárt szöghöz, a Naphoz tartozó tengely neve BáL volt, a Földé pedig BéL (tengely).  Amit „áLLónak”  tekintettek az a Nap volt, ami „éLt”, (mozgott, keringett) az pedig a FöLd (BéL-gó, más BoLygókkal egyetemben. B>F, /Varga Géza leleménye/) Hogy honnan kaphatta a nevét a BáL és a BéL fogalom, ami egy-egy vektormennyiséget takart fizikai jellemzőkkel (tömeg, perdület…stb.), arra is választ kaphatunk.

Az ellipszis pálya két gyújtópontjának kijelölése (síkbeli ábrázolás esetén) 3 féle módszerrel lehetséges. A legegyszerűbb két metszéspontként, két-két egymást metsző egyenessel kijelölni azokat, bár ez esetben melléjük tájékoztató szöveget is kell írni arról, hogy abban a középpontban lévő dolog az ami „áll”, és a másik az ami „él”. Ezt mi is megtettük (9. kép) latin betűkkel és  rovás jelekkel egyaránt. A latin betűs írás még nem létezett akkoriban és gyaníthatóan a mai latin „X” megfelelőjét, a rovás „B” jelét, egyszerűen „hozzáolvasták” a magyarázó szöveghez: így lett az egyik gyújtópont vektorának a neve „B”-áL és a másik „B”-éL. (Rovásjelek esetében a kettős hangzókat nem jelölték).

 

9. kép  A két gyújtópont kijelölése 3 féle módon lehetséges

A második módszer azzal él, hogy egy kör is alkalmas (közvetve) a (közép)pont kijelölésére. A két kör egyike a Nap, a másik a (Földet helyettesítő) Hold. Ilyen esetekben (arányhelyes ábrázolás esetén) érzékelhető , hogy a gyújtópontok távolsága a Nap átmérőjének kb. 3,6-szerese. A Szent Korona Pantokrátor képén látunk erre példát. (Lj1)  A harmadik esetben a körrel jelölt Nap mellett a Földet továbbra is a középpontjával jelölik (két egyenes metszéspontjaként). Erre is találunk hamarosan példát, éppen a Jézus zománcképen.

 

Hogy lehet TéRben az Időt megjeleníteni?

A Szent Korona teste a „Világgömb” felső fele (az abroncs és a pántok alkotják). Ennek a főkörökkel ellátott gömbnek a középpontjából a főkörök metszéspontjain át húzott tengelyvonalak eredményezik a TéR 3 dimenzióját. A három képsík által nyolcfelé vágott GöMb a Makrokozmosz terét fogalmazza meg, a Mikrokozmosz-beli párja az osztódó sejtMaG. (G-M = M-G) (10. kép)

   
10. kép Világgömb vagy világtojás?

Az abroncs - a fizikusok mérései alapján – ellipszis alakú:a nagyobbik főtengely 8,5 hüvelyk, a kisebbik főtengely 8 hüvelyk hosszúságú. A TéR mértéke egyébként 1 TRónusszélesség = 1 hüvelyk = 2,54 cm. A Szent Korona készítői (a Húsvéti tojások készítőivel egyetemben) az ellipszis („tojás”) modellre szavaztak, vagyis tudomással bírtak az ellipszis két gyújtópontjáról! Kopernikusz „heliocentrikus” (Napközpontú) modellje, csak 1 gyújtópontot (a Nap által elfoglalt középpontot) feltételez!

 Az abroncs és a pántok mellett van még egy pártának nevezett elem is a koronán. (Nyugodt körülmények között megszámolva nekünk a pártával együtt 3 részből állónak tűnik a Szent Korona teste, szemben a hivatalos állásponttal, amely csak 2 részről tud.) Oldalról rápillantva szembetűnővé válik, hogy a Nappályát bemutató pártaelemek felső széle egy ferde síkot képez, amely az abroncs síkjához képest az ismert 23,5 fokos síkszöget zárja be. (11. kép) Másképp fogalmazva a pályasíknak („Idő”) a normálisa a párta („TéR”) síkjának merőlegesével zárja be a  23,5˚-os szöget.

Nem lesz nehéz azonosítanunk a szereplőket: Hátul az abroncson Szűz (Babba) Mária a Földhöz kötött „Idő” szerepében, elöl a párta közepén (a nyári Napforduló időpontjában, amikor legmagasabban jár a Nap) láthatjuk a Napfiút (a TéR megfelelőjét. (A TéR 3 dimenziója a Nap világánál nyilvánul meg előttünk.)


11. kép          Térben a síkok (normálisai) között mérhető a 23,5˚-os szög

 

Hogy lehet Síkban az Időt megjeleníteni?

A korona 3 eleme közül az egyik, az abroncs a kis és nagy évkört (vagyis az időt) mintázza, erről írt könyveiben Berta Tibor. Az ekliptika normálisához képest mérhető a Föld forgástengelyének dőlésszöge, amely szög oldalnézetben, a Naprendszer belsejéből érzékelhető valódi nagyságban. A Naprendszeren kívüli idő (amely nem periódus idő) nehezen képzelhető el. Bizonyos jelekből arra következtethetünk, hogy őseleink az Időt a Tér inverzeként fogták fel és, mint ilyet a Tér 3 tengelyvonalától egyforma távolságra lévő (azonos szöget bezáró) tengely rendszerként ábrázolták. A Tér és az Idő egyközpontú, azaz a két tengelyrendszer középpontja egybeesik. Ha ezt az Idő tengelyt a Tér koordináta rendszerében óhajtjuk ábrázolni, síkbeli ábrázolásmód esetén a középponton átmenő, függőleges vagy vízszintes tengelyekkel 45˚-ot bezáró tengelyvonalakat kapunk eredményül. Ezt a felülnézeti világmodellek esetében tapasztaljuk, amelyek a Naprendszert kívülről (felülről) szemlélik.

Dr. Végh Tibor a Szent Koronán lévő képek szentjei és azok ünnepei számának szabályszerűségeit vizsgálva a csillagászati évkörben (Ősi Gyökér, 2014. július-szeptember) arra a következtetésre jutott, hogy a Szentek névünnepei a napfordulók, napéjegyenlőségek tájékán sűrűsödnek, másfelől számosságuk tekintetében egy ferde – az előbbi tengelyekkel 45 fokot bezáró – tengelyre nézve, tengelyes szimmetriát mutatnak. Az abroncsnak megfelelő évkörön ez a ferde tengely két napot jelöl ki: február 14.-ét Bálint napját (BáL) és aug. 15.-öt Nagyboldogasszony napját (BéL). (12. kép)      

12. kép - A Tér-Idő egységét kifejező szimbólumok

A nyári napfordulóhoz közel eső 2. gyújtópontba a Föld forgástengelyének 26 ezer éves átlagban vett eredőjét képzeljük, ennek a „BáLToK”-asszony a megfelelője.

A Szent Korona abroncsán a napfordulók kijelölte évkörbe belerajzoltuk a zománcképek névünnepeit térbe transzponálva és a felismert szimmetria tengelyt is. A szimmetria tengely („Idő tengely”) - amely az évkörön BáL (II.14.) és BéL (BáLToKasszony) (VIII.15.) napját jelölte ki – 45 fokos szöget zár be az ekliptika hossztengelyével (az abroncson a Jézus és Szűz Mária zománcképekkel kitűzve).

Ezt az Időtengelyt felülnézeti világmodell esetén látjuk a Tér tengelyeihez képest 45 fokos szöget bezárónak („Kozmikus Idő”) (13. kép), míg oldalnézeti világmodell esetén a „Helyi Idő”-t a Földtengely 23,5˚dőlésszögével jelenítették meg. Messziről nézve vagy millió éves időtávlatban a Föld tengely olyan mintha „állna”, azaz a „Kozmikus Idő” isáll”.


13. kép

 

Miért került Jézus zománcképe a párta ívének tetejére?

Jézus zománcképét – egész pontosan az aurája középpontját- a párta ívének legtetején találjuk. Ennek az ívnek a síkja, már láttuk, az abroncs síkjával 23,5˚-os szöget zár be. Ha a korona a Földgolyóval azonos lenne, ez a hely éppen a Ráktérítőn lenne valahol. A Ráktérítőnél a nyári napforduló idején a Nap merőlegesen tűz a földre (délben visszatükröződik a kút mélyéről). Ilyenkor a Nap és a Föld középpontját összekötő TeNgelyvonal egybeesik bármely jelenlévő függőleges irányú gerincvonalával. A közös TeNgely az azonosulás jele. (Ilyenkor a jelenlévő a Teljességgel, közelebbről a  Mennyországgal tud azonosulni.) (14. kép)   

14. kép          A Ráktérítőnél a Nap merőlegesen tűz a földre a nyári napforduló napján

Lehet ez a hely Egyiptomban? A környezet legalábbis erre utal! Borbola Jánostól (Lj4). tudjuk, hogy a párta elemeken egyiptomi mértékegységek (láb, könyök) jelennek meg, melyek – Jézus nevéhez (Hé-iZ-u) hasonlóan az „íZ” (íZület) gyökre utalnak. No és a Rák is íZeltlábú !  Azonkívül azt is tudjuk, hogy Jézus megfordult Egyiptomban! A Szent Család a menekülés során a velük szimpatizáló (feltehetően magyar ajkú) Nílus menti lakosok segítségével akár Asszuánig is eljuthatott! (15. kép)

Már az egykorú források alapján regisztrált útvonaluk is figyelemre méltó! A sietség ellenére egy nagy KöRt írtak le a deltában, kirajzolva egy „ankh” jelet (a későbbi kopt keresztet), a Mikrokozmosz egyezményes jelét.         

15. kép Miért kellett ilyen messzire menekülnie a Szent Családnak?

Jézus a  mágusok jóvoltából jókor volt jó helyen! Mert miről ismerhető fel egy égi küldött? Mondjuk, ha Egyiptomban Egy évesen Egyesül Egy (közös) tengelyen az „Egy”-gyel. (A Föld(KöR) – Nap(íZ) – közös TeNgely =  EGY  = VilágEGYetem ) Asszuanban „úrfelmutatáskor” a napforduló delén Szűz („Babba”) Mária felmutatta a Napnak („íZ”) és a neve ennek megfelelően az lett, hogy (H)é-iZ-u (az „íZ háza”, „földi porhüvelye”) A szemtanúk aztán hírét vitték a világban ennek a sorsfordító eseménynek. (Útközben Assiutban megpihentek a hagyomány szerint: Mária jelenések fordultak ott elő néhány évtizede.)

 

Hogy lehet Síkban az Időt megjeleníteni oldalnézeti modell esetén?

A Jézus zománcképnek a Ráktérítőnek megfelelő helyre történő elhelyezéséből következően Jézusnak az egy éves korában bemutatott helyzete a Mennyországban (vagyis a Nap-Föld tengelyen)  később sem változott, mondhatni állandósult. Így a zománckép normálisa (a kép síkjára merőleges tengely) megegyezik a fent említett Nap-Föld tengellyel, azaz a képre merőlegesen nézve máris a Mennyországban érezhetjük magunkat. Ez a képre merőleges irányú nézet végül is oldalnézetnek számít, így a Jézus zománcképen képen a két tengely („TéR” és „Idő”) közti 23 fok körüli bezárt szöget, remélhetjük megtalálni.

Ha a Napfiút a BáL tengellyel (saját gerincvonalával) azonosítjuk  a FöLdi TeNgelyt egy TaNkönyv helyettesíti, amelynek TaNítása az „ekliptika tana” kell legyen ( a könyv borítóján látható ellipszis erre enged következtetni – Rumi Tamás megjegyzése). A Könyv és Jézus gerincvonala (a két tengely) egyébként a várt 23,5˚-os szöget zárja be, jó helyen járunk! Ha viszont a FöLdi TeNgely a „Magos TeNgely (a függőleges TeNgely), akkor a BáL fordítottja a LáB jelöli ki a másik (ferde) irányt. Itt is az ismert szöget kapjuk a két tengelyvonal között! (16.,17. kép)

16. kép          Tér-Idő jelkép oldalnézetben a Földtengely ferdülés rejteki megjelenítésével I.

17. kép          Tér-Idő jelkép oldalnézetben a Földtengely ferdülés rejteki
megjelenítésével II.

Hogy lehet pontok között meghúzott egyenes vonalakkal az Időt megjeleníteni?

Ha tippelni lehet – keresve a megoldást – úgy, egyik pontként a „Mennyország közepétjelölő pontot, melyet egy  - Jézus kezében lévő - „GyöNgy”(GöMb, fo: MaG) (N=M) formájában láthatunk Jézus testének súlypontjában, valószínűsíthetjük. Nézzük hát közelebbről ezt a „pontot”!

 A Jézus zománckép egy-egy, körbe rajzolt IC és XC felirata közé eső „közép”-pont környezetének felnagyítása előtt ismerkedjünk meg a feliratokkal is. A közvélekedés szerint a „Jesszosz Hrisztosz” görög szónak („Jézus, a Felkent” névnek) a rövidítése (a szavak első és utolsó betűi) olvasható ezen a helyen (latin betűkkel, mert a görögben nincs „C”). Láthatóan egyik nyelven sem lehet a kettő közül megnyugtatóan, korrekt módon kiolvasni ezt a másfél ezer év óta ismert rövidítést. Van még egy nyelv viszont, melyen mindez lehetséges! Ez a nyelv a magyar, és mindegyik betűjel rovásjelként értelmezhető! (18. kép) Borbola János a 4 betűjelet római Számként (fo: iSZ) is leolvassa: IC = 99, és XC = 90. Ez az olvasat a pártaelemekből általa leolvasott egyiptomi mértékegységek sorába illeszkedik és ugyanúgy az iS, íZ gyököt idézi meg (könyök, láb és hüvelyk = „(íZ)ület”.)

18. kép  A három világnyelv (GöRög, laTiN, „rováS) betűi a Sze-NT KoRonán.

/mellesleg a három rezgés: a KöR-iS-TeN háromság, mint egység is megnyilvánul/

Milyen jelentése lehet az „Sz”,”N” és „B”,”N”  rovásjeleknek? Jézus „sokatmondó” kéztartása vezet nyomra minket!  Az öt ujj sajátos elrendezése pontosan ezeket a rovásjeleket idézi fel! A „gyöngy” (távtartóként két ujj közé csípve) ebben az esetben a Napnak felel meg, hiszen az „N” rovásjel (a latinC”) akrofóniával a (N)ap szóból keletkezett. A gyöngy (vagy „MaG”) és a rovás „N”-t formázó ujjak együtt a Nap körét rajzolják ki. 

Míg a latin IC rovásjelként „SZ” (Szár), „N”(Nap) olvasattal bír, addig az XC-t a kéztartás pontosítja XXC-re. (A 2. és 3.ujj külön-külön is az X jelet indukálja). Rovásjelként kiolvasva: „B”(Belső), „B” (BéL) és „N” (Nap). /Megjegyzendő, hogy a rovás jeleknél a kettős hangzókat nem szükséges két jellel kiírni, így az XC is az XXC-vel egyenértékű megjelenítés/.(19. kép)

A rovásjelek szavakat rövidítenek, amelyekből pontosan az olvasható ki, amit a „mellékelt ábra” mutat. Két tengelyvonalra utalnak, melyből az egyik a Nap Szára”(= a Nap forgástengelye) amit a kisujj függőlegese jelképez. (A függőleges irány megegyezik Jézus, a „Napfiú” gerincvonalának irányával is). A másik tengely a Gömb középpontjának és a 2. és 3. ujj metszéspontjának összekötésével keletkezett ferde egyenes, amely a függőlegessel az ismert 23,5˚-os szöget zárja be. Ezt a tengelyt a Nap Bélje (a Föld) Belsőjének (azaz forgástengelyének ) tekinthetjük.

Ha ez még nem lenne elég, a Nap átmérő 3,6-szorosában megadott gyújtópont távolságot is felfedezhetjük a MaG átmérőjének és a két pont közötti távolságnak a  megmérése és összehasonlítása után. Ha Jézus 1. és 4. ujja között tartott „bogyót” (vagy legyen inkább GyöNgy (GöMb, fordítva MaG) mert úgy jobban hangzik) a Napnak tekintjük és az átmérőjét megmérjük, összehasonlítva ezt a méretet a GyöNgy középpontjától a 2. és 3. ujjak összemetsződéséig mért távolsággal , közelítőleg a 3,6 szeres Nap átmérőnyi távolságot kapjuk.

19. kép Az IC-XC rövidítés igazi jelentése: Jézus(Nap)-Babba(FöLd)
/a két -vektorként felfogható- asztrofizikai fogalom összefüggés rendszerét matematikailag több száz oldalon keresztül taglalhatnánk/

A képen így  - egybeszerkesztve – egy „oldalnézeti” világmodellt (melyben a tengelyek között bezárt 23,5˚ szöget mérhetjük) és egy „felülnézetivilágmodellt (melyben az ekliptikát felülről nézve, a Nap átmérő és a két gyújtópont távolsága közti arányt lehet megjeleníteni) láthatunk. Az oldalnézet a Mikrokozmosz, a földi léptékű világ, a felülnézet a Makrokozmosz, amelynek a léptékét a Nap adja. Ha a kettő egyközpontúnak van feltüntetve, abból következőleg a kettő egymástól el nem választható, a kettő EGY ! Ez a világEGYetem!  Ez a kinyilatkoztatás az ősnyelv birtokosainak szól, a rovásjelek ismeretét feltételezi!

Ráadásul megfejthetjük a „Babba” kifejezés eredeti értelmét is! Elég, ha a Nap helyére a korábbi BáL elnevezést illesztjük. Az eredmény: Bál Béljének Belsője, amit rövidítve BBB-nek írtak és Babbának ejtettek. /A tudósok soha nem szerettek feleslegesen beszélni, ezért a gyakran használt, túl hosszú kifejezéseket lerövidítették./

Mint fennebb láthattuk, a Szent Korona minden dimenzióban (térben, síkban, egyenesben és pontban) tartalmazza a Tér-Idő dualitást, amit közvetve, a „Mennyország” mintázatával (oldalnézetben két tengely közti 23,5˚szög, felülnézetben a Napátmérőhöz(d)  viszonyított 3,6d gyújtópont távolság) adhatunk meg.

20. kép Szent Péter a kulcsokkal

 

A fentiekből következően a Mennyország mibennünk is jelen van (a bizonyíték „kéznél” van! – 8. kép), avagy mi is a Mennyországban vagyunk! Ez esetben a Mennyországba jutáshoz nincs szükségünk kalauzra, mert már ott vagyunk! (Igaz, hogy ha ezt tudjuk, nem fogunk költeni a „révész”-nek tekinthető intézmény rendszerre !)  Szent Péter (a „kulcsár”) jelzi, hogy jó helyen járunk! (20. kép)

 

Mit jelképez a nyolcágú csillag (rozetta)?

Míg a BaBBA (Mária) a „földi időt” (ami „él”) jeleníti meg (oldalnézetben) a tengelyek közt bezárt 23,5 fokos szög segítségével, addig a „kozmikus idő” (ami „áll”) csak felülnézetben értelmezhető – a TéR inverzeként – a Tér egymásra merőleges tengelyeinek szögfelezőiben húzott tengelyek formájában. (Síkbeli vetületként a „György-kereszt” a TeRet, az „András-kereszt” az időt jelképezi!)

 

A Szent Koronán a pántok (a „TéR”) keresztjének átlójában – feltételezésem szerint - 4 arkangyal kép volt elhelyezve. A nevükben közös volt az „éL” végződés (Micha-eL és Gabri-eL a két elölről most is látható arkangyal). Mi volt a „hátsó szándék” RafaeLlel és UrieLlel? Az abroncs (egyben az évkör) síkjában andráskereszt formában elhelyezett „éL” végződésű nevek  az időt „felülnézetben” jelképezték. A valós TéR-Idő modell, a Szent Korona hatástalanításához (az „idő kizökkentéséhez”) szükség volt az Időt bármely módon, úgymint „oldal- és felülnézetében” modellező jelképeknek – így a Mária kép mellett legalább a hátsó két arkangyalképnek (mint a  tengelyvonalak hátsó végpontjának) eltávolítására is. A merénylet elkövetői nem számoltak a korona „holografikus film” jellegével, azaz a fentiekben taglalt ama tulajdonságával, hogy legkisebb részeiben is a TéR-Idő egészét, a teljes információt hordozza. Így a beavatkozás mikéntjére és miértjére is választ kaphattunk előbb-utóbb. Magyarán a változatlanul megmaradt koronarészek egyhangúan - az eredeti szándékot tükrözve – a KöR-öSZ-TéNy tudatnak megfelelően, a  TéR-Idő egységét fejezik ki, mindez idáig felülmúlhatatlan sokszínűséggel.


21. kép A mindenütt jelenlévő 3 rezgés neve (KöR-iS-TeN) a földi személyek nevéből olvasható ki, ők ferde tengelyt mutatnak fel.
A függőleges tengely (a 3 sarok jellel) a TéR 3 dimenziója: az arkangyalok személyesítik meg.


22. kép
A szimmetria a képek jelentéstartalmában is meg kell nyilvánuljon,
így a két hiányzó képen a másik két arkangyalt kell feltételezzük.

 

[ BudapestCity.org | Nostratic Language ]
design & web:
made-in-mate | copyright © all rights reserved