Miért van a világnak 4 sarka?
     Tanulság: "Sarok" = forgástengely
 
 

Az „S” rovásjel a „Sarok” szóból származik (akrofónia)L1.  Ezt a megállapítást nemigen cáfolja senki, hiszen a rovásjel alakja (két félegyenes, mely a sarokpontban találkozik) is ezt igazolja. Ha a szoba sarkát szemügyre vesszük, kiderül, hogy 3 sarok találkozik egy pontban, azaz a síkok metszésvonalaiból 3 „S” rovásjelet képezhetünk.  Más szóval a TéR 3 dimenziója nemcsak 3 tengelyvonallal, hanem 3 „S” rovásjellel (3 „Sarokkal”) is jellemezhető. (Ha a mai tengelyvonalakat hiányolnánk, gondoljunk arra, hogy az „S” rovásjel sarokpontjában jelen van egy, a síkra merőleges harmadik tengelyvonal is, csak egy ponttá zsugorodott össze) (1. kép)


1. kép - A tér 3 dimenziója + az idő 1 dimenziója =  4 db  „S” rovásjel közös tengelyen

A 3  „S”rovásjelet, ha közös (függőleges) tengelyre rendezzük, úgy (szimbolikusan) a TéR „sarkát” (helyesen : középpontját) fogalmaztuk meg a rovás(írás) eszközeivel. Ám eleink azt is tudták, hogy a Világegyetem TéR-iDő egység és így a közepén a TéR 3 tengelyvonala mellett az Idő tengelye is át kell, hogy haladjon. A TéR a Nap világánál nyílik meg számunkra, az Idő a Föld forgásából számított időegységekkel értelmezhető. A Föld forgástengelye lenne tehát a 4. tengely (amely az Időt képviseli). A forgástengely közelében, a gömbölyű földtekén sarkot nem találunk, így a forgástengely számára egy frappáns ötlettel lehetett csak a negyedik ”S” jelet lefoglalni megnevezésként.  (2. kép)


2. kép - A precessziós kúp által érintett csillagok: „Sarkcsillagok”

A föld forgástengelyének végpontja az égbolton (a precessziós kúp alkotójaként) 25920 év alatt egy kört ír le és időnként   (szerencsés esetben) egy-egy fényesebb állócsillagra mutat rá. Ha ezeket a csillagokat megegyezés alapján Sarkcsillagnak” nevezzük, akkor az amúgy tengelyekre vonatkozó „S” rovásjelből a negyediket is beilleszthetjük a képletbe, mint a Sarkcsillagra mutató forgástengely” egyezményes jelét. Ott, ahol ez a forgástengely az északi félgömbön átmetszi a Föld felszínét, ott van az Északi Sark, az átellenes oldalon pedig a Déli sark. Ezek az elnevezések már az előbbi lépés következményeként lesznek számunkra értelmezhetőek (más nyelveken ez „pólusnak” hangzik, a sarok meg „corner” például, tehát nincs ilyen összefüggés). Vagyis a sarok szónak a másodlagos (forgás)tengely jelentése időközben elhomályosult.

A mágusok mesterkedése nem volt hiábavaló, a 4 „S” rovásjelből ligatúra formájában több féle, könnyen kezelhető jelképet alakítottak ki az idők folyamán, amivel világszemléletük lényegét: a TéR-iDő egységét egyszerűen kifejezhették. A legjobb példa erre a budapesti hun fibula, melyen az „észak” olvasatú rovásfelirat (Varga Géza megfejtése L2) megerősít abban, hogy a negyedik (S)arok jel az „északi sarok”-ra vonatkozik és így a fibula nem más, mint egy „TéR-iDő” (világ)modell. Az egytengelyű változatra további példák is felhozhatók, melyeknek közös jellemzőjük, hogy a két tengely közötti 23˚-os dőlésszög vagy maga a precessziós kúp (metszetben 2 db 23 fokos szöggel) megjelenik rajtuk. (3. kép)


3. kép - Hun fibula: TéR-iDő modell (4 „S” rovásjel + észak felirat megerősítésül)

A TéR-iDő egysége

Ha 4 „S” rovásjelet egyközpontúan (közös középpont vagy közös végpont szem előtt tartásával) rendeznénk el, felettébb ismerős jelekhez jutnánk. Az elmúlt 6-8 ezer évben ezt már sokan megtették előttünk. A nyolcágú csillag (rozetta) (A1B1) és a szvasztika (A1B2)  tehát TéR-iDő jelképként kezelendő.  (4. kép)


4. kép - TéR-iDő modellek (4 „S” rovásjel egyközpontú elrendezéssel)


5.kép - TéR-iDő modellek egyközpontú elrendezéssel a Kárpát- medencéből


6.kép  - Szvasztika jel az alvó Buddha mellkasán (Hátsó-India)


7. kép - TéR-iDő modellek egyközpontú elrendezéssel
(ferde 45˚-os „IDŐ” tengely)

Belátható, hogy a tibeti mandalák, a buddhista TaN-kerék, a közel-keleti díszdoboz és a magyar Szent Korona egyaránt a világegyetem TéR-iDő egységét hivatott kifejezni. (7. kép) Ezen belül a függőleges/vízszintes tengelyek esetében a TéR tengelyeire, a ferde tengelyeknél az Idő fogalomhoz kapcsolható tengelyekre ismerhetünk. Más szavakkal az ismert GyöRgy kereszt („KöR) és a ferde tengelyű AndráS kereszt („iS”) egyközpontú („TeN”) megjelenítése mutatja, hogy a TéR-Idő egysége és a KöR-iS-TeN háromság (A1B3) egysége más megközelítésben ugyan, de ugyanazt az EGYet jeleníti meg. (8. kép)


8. kép - Az angol és a skót zászló együttese a TéR-Idő természetes egysége

 

Minden „EGY”! (még a matematikában is)

A matematikában használatos (alap)-műveleti jelek az „EGy” jeléből, a nyolcágú csillag  jeléből származtathatók elvonás útján. A műveleti jelek magyar nevei a „KöR-iS-TeN” fogalomkörében előforduló nevekkel mutatnak hasonlóságot.

A legérdekesebbnek viszont az tűnik, hogy a műveletek közül az összeadás (
+) és a kivonás(-) TéR-ben végezhető művelet, míg a szorzás (x) és az osztás (/) csak iDő-ben végezhető ! A jelölés tehát összhangban van a TéR és Idő vonatkozó tengelyeinek irányával. (9. kép)


9. kép - A műveleti jelek az „EGY” jeléből származtathatók

A maja TéR-iDő jelkép neve: „Hunabku”. A nyolcágú csillag, kiegészítve a spirál jelével mely a növekedést jelöli. („DNS spirál”?) 10. kép


10. kép - „HUNABKU”,  a Világmindenség jele a Majáknál

 

Az esztergomi oroszlános freskó titka

Az esztergomi királyi várkápolna falán eredetileg 14 oroszlános freskó volt. Most már csak egy maradt, annak is a fele hiányzik. Ezért észrevételeinket a Harkai István által rekonstruált, festett gipszmásolaton mutatjuk be. A képen a Földhöz kötött növény és a Nap állata az oroszlán együttese látszik jellegzetes kör alakú keretezésben, melyben vöröS (iS) színben az oroszlánszáj nevű virágnak a tükrözött képe látszik 20 példányban és annak negatív háttereként ugyanannyi kosszarvat fedezhetünk fel feHéR („KöR”) színben. (11. kép)

Az „egytengelyű dualitás” azaz „háromság, mint egység” szerkezet rengeteg változatban áll előttünk. Két tengely rajzolódik ki: egy „földi tengely” a növény két végpontja közt és a másik, az „égi tengely” (az oroszlán esetében) a növényi Mag és az oroszlán Szeme (mint Mag szimbólum) között meghúzva. Ezek között mérhető bezárt szög: 23,5˚ körüli. Helyben vagyunk tehát!


11. kép  - Az „esztergomi oroszlán”, mint oldalnézeti világmodell.

Az állat tomporán a rozetta „elnövényesedett” nyolcágú csillag, a TéR-iDő egység korábbról ismert jelképe. Az egy tengelyre fűzött 4S” rovásjel, most 4 bordának álcázva tűnik fel és „hármas halomra” emlékeztet. Mint tudjuk a 4 jelből 3 a TéR három dimenzióját jeleníti meg, a negyedik az iDő.

Erre figyelmeztet az oroszlán lábainak jellegzetes elrendezése. Az oroszlán 3 lábán áll (BáL), a negyedik mellső lábát emeli, ami mozog, tehát éL („BéL”). A felemelt, tehát „élő” láb (>„lép”) a Föld forgástengelyének megfelelője - amúgy egy „S” rovásjelet formáz – így („hivatalból”) a Sarkcsillag felé kell mutatnia. Valóban, az előzőekben megfogalmazott „földi” tengely felső végpontja (az „Életfa” csúcsa), a Sarkcsillaggal azonosítható. (12. kép)


12. kép         TéR-iDő modellek tárháza az oroszlános freskó

A 12. kép jobb felső sarkában lévő világgömb 3 főkörének 3 összemetsződése látszik a gömb látható oldalán és 3 található a nem látható oldalon. Ennek megfelelően az oroszlán testének és az életfa ágainak összemetsződéseit piros színnel, míg a hátsó („nem látható”) oldalon lévő összemetsződéseket zöld kereszttel jelöltük. Ez a finom utalás a rendezett világegyetem gömbjét is beilleszti a TéR-iDő modellek sorába.

Az ellipszis két gyújtópontját, az Ekliptikát felülről nézve tudjuk csak megjeleníteni. Az un. felülnézeti világmodelleken az egyik gyújtópontban lévő Nap forgástengelyét egy körrel, a másik gyújtópontban a Föld (eredőjének) forgástengelyét egy (metszés)ponttal lehet alkalmas módon ábrázolni. (A1B4)

A Nap jelképeként – kivételesen oldalnézetben, mert így jobban felismerhető – az oroszlánszáj virág tükrözött képe szerepel. (Az oroszlán a „Nap állata”). A virágnak a befoglaló körét megrajzolva kiderül, hogy ha azt a Nappal azonosítjuk, és az átmérőjét összevetjük az „életfa” és az oroszlán tengelyvonalai metszéspontjának valamint az előbbi kör középpontja között mérhető távolsággal, a gyújtópontok távolsága: 3,6 d, az átmérő 3,6-szerese lesz. (A Nap átmérője kb. 1,4 millió km, a gyújtópontok távolsága 5,1 millió km).
(13. kép)

A két méret közti 3,6-szeres arány az „álló Nap („BáL”) körül keringő („éLő”) FöLd („BéL”) keringésével kapcsolatos jellemző, míg a 23,5˚ körüli Földtengely dőlésszög a Föld forgásával kapcsolatos tulajdonság („örök igazság”). Mindkettőt mintázatnak tekinthetjük, alkalmasak a „Mennyország Mátrix” megidézésére. Mennyek országa = „menyők országa”, az álló csillagokkal szemben a mozgó („menyő”) csillagok, azaz a bolygók hona. L3 A Naprendszeren belül a Nap-Föld dualitást értjük alatta.


13. kép Az „esztergomi oroszlán”, mint felülnézeti világmodell
(a gyújtópontok  távolságának arányhelyes megjelenítésével)

A jelképeken szereplő élőlényeknek: négylábú, emlősállatoknak az emberhez hasonlóan 7 pár valódi bordájuk van, így ha a műalkotásokon csak 4 bordát látunk, (vagy a bordák helyén 4 éket) akkor ez gyanúra ad okot. Mégpedig arra, hogy azt a TéR-iDő jelképeként kell értelmezni. Amint ezt egy babiloni pecséthenger lenyomatán is tanulmányozhatjuk. (13. kép)


13. kép Babiloni pecséthenger 4 ékjeles oroszlánnal

Badiny Jós Ferenc Az esztergomi/istergami oroszlánok titka L4 című könyvében emellett több idevágó ókori példát is felsorol. Úgy tűnik tehát, hogy a sumér, majd szkíta-hun utód népek mágusai számára a négy ékjel (az egytengelyű 4 „S” rovásjel) mélyebb értelme nem volt ismeretlen.
(A1B5)

 

A négy éktől „Ádámig és Éváig”

A babiloni fogságból a mágia tudományának morzsáival hazatért zsidóság számára a TéR-iDő képlet idővel kissé elhomályosult. Így aztán a Bibliában már azzal találkozhatunk, hogy az Isten Ádám egyik bordájából teremtette meg Évát. Valószínűleg itt már tudatos félreértelmezésről van szó: míg a holisztikus szemléletben a TéR (Nap, férfi minőség) 3 dimenziója („3 borda”) és az Idő (Föld, női minőség) 1 dimenziója („1 borda”) egyenrangú, a patriarchális szemléletet meghonosító zsidókereszténységben a TéR-iDő egysége már nincs jelen, mind a négy borda Ádámé, Éva másodrendű teremtménnyé degradálódott!


14. kép  A fügefa levele és „ami mögötte van”

Márpedig a magyar nyelv sajátosságait ismerve, a BáL/BéL (avagy az áll/él) dualitásról szerzett ismeretek birtokában, Ádám és Éva fogalmát újra értékelhetjük. (A1B6)

A bibliai magyarázatok a most felfedett valóságtól igen messze állnak. Az eredetileg fizikai fogalmakat félremagyarázva, egy kissé logikátlan, bár fordulatos történetet kreáltak a Paradicsom díszletei között. A paradicsom és az alma az Édenkert (TéR-iDő) szimbólumaként azért használható jól, mert kerek („KöR”)és kívülről piros színű („iS”, „TeN”), amely forma egyfelől az anyag, és amely szín a transzcendens „lélek” és „szellem” fogalmak azonosítását szolgálja. A jelképek láthatóan a három féle rezgés (KöR-iS-TeN) és a három féle mozgás (KaR-iZ-TeNyér) analógiáiként az Élő Valóságot, mint TéR-iDő egységet fogalmazzák meg!  (15. kép)


15. kép  A „TéR-iDő egység” is a „duális szemlélet” terméke

 

Budapest, 2015 Vízkereszt napján                      
Berényi László Géza

 

 

/lábjegyzet/

L1       Varga Géza megfejtése  http://szekely-rovasiras.hupont.hu/35/az-s-sarok-rovasjel

L2       Varga Géza megfejtése  http://szekely-rovasiras.hupont.hu/57/budapesti-hun-jelveny

L3       /Falvay Károly: 2006 Nagyboldogasszony Budapest Püski Kiadó/

L4       /Badiny Jós Ferenc: 2000  Az esztergomi/istergami oroszlánok titka
(második, bővített kiadás) Budapest Ősi Örökségünk Alapítvány

Firefox böngésző használatakor a felugró (pop up) ablakokban a görgetősáv nem működik!
A normális működés érdekében kérjük használjon alternatív böngészőt!




 


 

 

[ BudapestCity.org | Nostratic Language ]
design & web:
made-in-mate | copyright © all rights reserved