Vissza a kezdőlapra

A holisztikus világszemlélet 7000 éve a Kárpát medencében
(Berényi László Géza előadása a Szittya Világtalálkozón 2006. május 27.-én)

A táguló világegyetem modellje a három látható dimenzióban elképzelve a gömb formához vezet. A középponttól való egyenletes elmozdulás – a felfújt léggömbhöz hasonlóan – ezt a formát eredményezi. A valóság ennél sokkal bonyolultabb. Az asztrofizika mérései azt bizonyítják, hogy az egyenletes tágulásból nem rekonstruálható egyetlen olyan pont sem, melyet kiindulópontnak lehetne tekinteni. Azaz a galaxisok mindegyike távolodik minden másiktól. Így azok minden pontja a tágulás középpontja is egyben.

A rész az egész tulajdonságait hordozza. A holográfiában találkozunk ezzel a jelenséggel. Ha egy holografikus képet fényérzékeny filmre rögzítünk, a filmkocka meglepő tulajdonsággal bír. Akármilyen apró darabokra vágjuk is a kockát, a legkisebb darabból is visszaállíthatjuk az eredeti képet.

Mindkét jelenség világunk fraktál jellegére utal. A fraktalitásnak nevezett tulajdonságról akkor beszélhetünk, ha a vizsgálat tárgya bármely metszetében (bármely léptékben) ugyanazt a struktúrát mutatja. A fraktálokat néhány évtizede
kutatják.

01. ábra

A képen látható „fraktálfán” nagyon jól érzékelhetjük a jelenséget. A törzstől elindulva egyre kisebb ágakhoz jutunk. A léptékváltástól függetlenül mindegyre ugyanavval a szerkezettel találkozunk. Hogy a kozmosz egészére is vonatkoztatható lenne a fraktalitás, a matematikusoknak még eddig nem sikerült bizonyítaniuk. Bár, ha leegyszerűsítenénk a dolgot, talán mi is beláthatnánk. Vegyük a két – amúgy felcserélhető – megnyilvánulási formát. A gömbforma jellemzi a részecske jellegű megnyilvánulást. A gömb láthatóan megfelel fraktál kritériumnak : bármely léptékben nagyítjuk, továbbra is gömböt kapunk. A hullámjelenségről viszont elmondható, hogy a rész tükrözi az egészet : egy hullámból rekonstruálható az összes többi.

Úgy tűnik az ókor embere ebben a felismerésben is megelőzött bennünket, hiszen a turáni népek jelképeinek elemzése során fény derült e népek (az ókori magas kultúrák) azonos világszemléletére. A „KöRiSTeN” egykorú névvel illethető (mai szóval : holisztikus ) világkép ismertetése során a jelképek, mint analógiák segítségével az Élő Valóság legfőbb jellemzőjét, annak fraktál jellegét hangsúlyozták ki. Egyben választ is adtak arra a kérdésre, hogy megismerhető-e a világ. Ha a szerkezeti összefüggéseket felismerjük és mindegyre azonos struktúrákkal találkozunk, akkor mi is elmondhatjuk magunkról, hogy lényegében megismertük a világot, hiszen a rész az egész tulajdonságait hordozza.

Azt, hogy a világunk valamely „háromság egysége”, ritkán fogalmazzák meg egyértelműen. Talán a „Három a magyar igazság ! (Egy a ráadás !) talányos szólásmondásunk éppen erre vonatkozik ! A Mikrokozmosszal azonosítható Test, Szellem és Lélek háromságról talán mindenki hallott már, de ezek egységét nem szokás kihangsúlyozni. Ennek analógiájaként a Makrokozmoszra vonatkoztatható háromságot Anyag, Energia és Információ néven ismertetik magyar kutatók. Más megfogalmazásban ez a felismerés Anyag és/vagy Energia háromságnak hangzik. Az és/vagy kapcsolati elem hordozza az információt, mármint azt, hogy a két „pólus”, a részecske jellegű anyag és a hullámtermészetű energia egy és ugyanaz. A vizsgálat módszerétől függően a fényt pl. anyagnak vagy energiának érzékeljük. Hogy ez a háromság egység is, nem lehet kérdéses, hiszen a világegyetemből egy van és rajta kívül nincs semmi.

02. ábra

A rendszerelmélet mai állása szerint a háromelemű, hármas kölcsönhatású rendszer a legkisebb rendszer. Ez a háromság az eredőjével alkot egy rendszert. Így lesz belőle háromság, ami ugyanakkor egység is. Mondjunk példát ezekre a háromságokra ! Az elektromosságtanból ismert pozitív és negatív pólus összekötve egy TeNgelyhez hasonló vékony szállal (egy „vezetővel”) alkot egy áramkört. A Föld forgás TeNgelye jelöli ki az északi és a déli pólust. A háromságok közös jellemzője az, hogy ha bármelyik elemét kiemeljük, megszűnik az egység, mert a maradék rendszerként értelmezhetetlenné válik.

Láthatóan a szentháromság fogalom a világegyetem szerkezeti jellemzője, kicsiben és nagyban egyformán jellemző modellje. A zsidókeresztény felfogásban a Föld és az Ég elválasztásra került, a látható (anyagi) világ és a nem látható (transzcendens) szféra elkülönült. A kettő között a kapcsolat már nem magától értetődő, hanem csak alkalmas közvetítők, (pl. papok) segítségével tartható fenn. A mesterségesen létrehozott Atya, Fiú, Szentlélek modellnek a Természetben nincs analógiája. Az időben jóval korábbi KöR-iS-TeN szemlélet - a nevéből kitűnően - az eredeti (szent-) háromságot tartalmazta. A KöR gyök a látható (anyagi) világra utal /a képzelt gömbalak síkban körnek felel meg, v.ö. : „kerek világ”/ , az iS (iZ) gyök a transzcendens (szellemi) szférával azonosítható : /valaminek az íze belső, azaz nem látható tulajdonsága/, míg a harmadik a különleges kapcsolatra, az együvé tartozásra, a közös TeNgelyre vonatkoztatható.

03. ábra

A nagybetűvel írt mássalhangzók hordozzák a jelentést, erre figyelemmel a párhuzamokat könnyebben felismerjük. A kasszu vagy kusita birodalom egykori neve KuRTeNiZ volt. Körülbelül azon a helyen feküdt, ahol a mai KuRdiSzTáN található. (Ez utóbbi háromságnak az egysége, önálló állami léte még várat magára) A KöRiSTeN szóból valószínűsíthető a mindenkori követőinek megnevezésére szolgáló KöRöSzTéNy, KeReSzTéNy elnevezés is. Az angol változat a ChRiSTiAN mássalhangzói ugyanazok.

A magyarban még ma is használatos úRiSTeN kifejezés eredetileg (H)úRiSTeN lehetett. Bár ma az Atyaistent értjük alatta, valójában ez a KöRiSTeN hármasságra vonatkozott. A HúR a KöR szóbokrába tartozik (HuRok, HuRka, HoRdó, HeRe, HaRang stb.) A KöRnek HúRja is van ! A „H” úgynevezett „gyenge” mássalhangzó, hamar lekopik. Egyes nyelvekben nem ejtik ki. Pl. : Hungary, Ungarn, Hongrois (kiejtve : „ongroá”). A magyar úR eredetileg tehát HúR volt. A németben ez ma is így van : úR = HeRR ! A KöRiSTeN fogalom tehát teljes egységben csak a magyar nyelvben maradt fenn napjainkig.

Az alábbiakban választ kaphatunk a költői kérdésre, hogy „Hol lakik az (H)úRiSTeN”. A KöRiSTeN a Kozmosszal azonos, így mindenütt jelenlévőnek tekinthető. Hogy lehet ezt illusztrálni, esetleg az új nemzedékek számára egyértelművé tenni ? Nos , magyarul beszélő MáGusaink ezt is megoldották. A tanítás módja eltért a ma megszokottól, kizárólag analógiákra épült A kis gyermek anyanyelvét az anyjától utánzással, azaz analóg módszerrel sajátítja el. A Földanyától annak nyelvét – az „Örök Világtörvényt” – vajon mi más módon sajátíthatnánk el mi is ? A jelképek – melyek átszőtték az életüket - mint útjelző táblák mind egy irányba, a középpont felé mutattak, jelezve azt ,hogy „hol lakik a KöRiSTeN”. (Ha minden egyközpontú, akkor minden Egy ! ) A MaG szimbólum a Rendezett Világegyetem legfontosabb jelképe.

04. ábra

A MaG gömbje és a vele egyközpontú oktaéder sajátos kapcsolatban vannak egymással. Mindkettő a teremtés folyamatát illusztrálja. Ha a középpontból indított hat (egymásra merőleges) egységvektor végpontjait összekötjük egymással, akkor kapjuk mindkettőt. Ha a teremtés hetedik fázisaként a végpontokat egyenesekkel kötnénk össze, úgy az oktaédert (vagy annak felső feleként a piramist) kapnánk, ha pedig körivekkel kapcsolnánk össze, úgy a gömb főköreihez jutnánk. Azt is mondhatnánk, hogy a piramis az euklideszi geometriában értelmezhető világmodell, Szent Koronánk félgömbje viszont általános értelmű, a görbült terek „Bólyai féle” szemléletével rokon világszemlélet terméke.

A főköreivel jellemzett GöMb az anyagi világ ( a forma, a „legtökéletesebb test” ) és a nem látható világ, a szellemi tartalom egyközpontúságára utal. A TéR sem látható (a Szellemhez hasonlóan), viszont közvetve mégis megjeleníthető a „teret rendező” három képsík által a gömbfelületből kimetszett három főkör segítségével. Ilyennek látjuk a világegyetemet ( az „Egy”-et ) „kívülről nézve”. ( A jelkép kétdimenziós, azaz síkbeli feldolgozásaival később sűrűbben találkozunk.) Ez a jelkép a Mikrokozmoszban is érvényesül. Az osztódó sejtMaG pontosan ilyen. Itt találkozunk a fraktalitás első bizonyítékával. A Mikrokozmosz – Makrokozmosz analógiát pontosan a szerkezeti hasonlóságra alapozták.

Gondolatban járjuk végig mi is a Makrokozmoszból a Mikrokozmosz felé vezető utat ! Igy most nem MaGunkból, hanem a MaG szimbólumból indulunk ki és a közép felé tartunk állandó léptékváltással (képzeletbeli kameránk „zoom” funkcióját hasznosítva). Az útjelző táblák utunk során földrajzi nevek, szerkezeti formák is lehetnek és kivétel nélkül azt jelzik, hogy a „KöRiSTeN birodalmában” járunk, (vagyis mindig MaGunkkal találkozunk). Első lépésként a Föld nevű bolygó messziről is jól látható medencéje felé közeledünk.

05. ábra

A Kárpát medencében – amely közelítően KöR alakú - találkozunk egy folyóval , amely nyugat-keleti irányról a medence közepén észak-déli irányra vált. Ha a két tengelyvonalat meghosszabbítjuk, a KáRpátok vonulataival együtt körbe rajzolt keresztet kapunk. Ez pedig nem más mint a MaG tengelyirányú nézete. A MaG másik neve (KöRiSTeN) is kiolvasható a folyónevekbe és a medence nevébe rejtett gyökök összeolvasása révén. (KáRpát = KöR, TiSza = iS, DuNa = TeN) A mellékelt ábra szerint tehát a „világ közepe” a Duna TeNgelykeresztjének a metszéspontjában, a Pilisben található. A Kárpát medence az elképzelt világgömb alsó fele, míg a Szent Korona a felső felének feleltethető meg. Mint látható a kettő összeillik, mi több – ha közös tengelyre füzzük és eltekintünk a léptékváltástól – kiderül, hogy a kettő egymástól el nem választhatóan EGY !

Az eGy szó a világeGyetem kifejezés mellett a heGy szóban is benne rejlik. Erre is gondoljunk amikor közeledünk a szív alakú Pilis hegység felé.

06. ábra

A szív alak deformált körnek felel meg, ahol a kör kettős szimmetriájából már csak egyszeres (tengelyes) szimmetria maradt. Ha a körbe írt kereszt a Makrokozmosz jelképeként ismert felülnézeti világmodellel azonos, úgy a szív a kopt kereszttel (kisze-bábú, ankh-jel) egyetemben oldalnézeti világmodellként fogható fel. Itt a szimmetria tengely maga a „világtengely” és mindaz ami erre a tengelyre fűzhető, az az eGynek szerves (elválaszthatatlan) része. A szív a lélek hordozója. A lélekkel bíró élőlények mind egy szimmetriasíkkal rendelkeznek. A Pilis hegység ennél fogva élőlénynek tekinthető, vagy pontosabban szólva a KöRiSTeN földi mása.

07. ábra

A pilis szó egyik jelentése a körülnyírt fejtetőre vonatkozik. A bennelévő iS gyökkel együtt –lévén „egytengelyűek” – előállt a KöRiSTeN háromság egysége. A szív szó angol, német és francia változata a KöR mássalhangzóit tartalmazza, (ez a kapcsolat még feltárásra vár) és a szívalak szimmetriatengelyén is találunk további utalásokat a KöRiSTeN jelenlétére. DöMöS helyiségnév a TeN és iS gyököt, míg
a tengely másik végén lévő Pilis csúcs a KöRt jeleníti meg, illusztrálva azt, hogy a „teljesség” mindig a TeNgelyen jelenik meg. A szimmetriatengely természetszerűleg átmegy a súlyponton is, ami esetünkben a Dobogókő csúcsát jelenti.

08. ábra

A Dobogókő neve a (sámán)dobot és hangját a dobogást/dobolást idézi meg egyidejűleg. A kerek sámándobot a használat során a sámán a belső oldalon lévő - tengelykeresztet idéző - merevítő rudak metszéspontjánál ragadja meg, így kerül kapcsolatba a (világ)tengellyel.

09. ábra

A dob nem választható el a hangjától. Az anyag megnyilvánulási formája a részecske jelleg : ezt a kerek dob jeleníti meg. Az energia hullámtermészetű, amit a dob hangjával azonosíthatunk. A Dobogókő volt a helyszíne a koronázás igazán mágikus fázisának. A jól kirajzolódó világtengelyre (ezt pótolta később a koronázási domb, meg a négy kardvágás) ültették trónusával együtt az uralkodót és itt tették a feje fölé a Szent Koronát. Az uralkodó kötelessége lehetett a KöRiSTeN harmóniája mellett a Kárpát medence egységének megóvása is.

Egy újabb léptékváltással a mikrovilág felé közeledve, a Szent Koronát vesszük górcső alá. Vajon van-e köze a KöRiSTeNnek ehhez a koronához ? A formája alapján minden bizonnyal , hiszen - más : a kelta, koreai vagy a sámánkoronákhoz hasonlóan – a Rendezett Világegyetem gömbjének felső felét idézi meg. Az „eGy” szimbólumaként nem készülhetett két darabból, melyek csak a véletlen folytán találtak egymásra. A korona csüngőin hármas (körformájú) „levélkéket” látunk, melyek egyik oldalán kereszt alak, másik oldalán veres színű féldrágakő díszlik. Egy térbeli testet három, egymásra merőleges tengely irányából vett nézetrajzával lehet helyettesíteni, így a körbe rajzolt egyenlő szárú kereszt láthatóan a koronánk tengely irányú nézetrajzával azonos.

10. ábra

A veres szín a vér színe , a vér a lélek hordozója, így szimbólumként a veres szín a transzcendens szféra jelölője. A vér folyékony párja a víz , szimbólumok szintjén színe a fehér vagy ezüst. Ezért van koronás címerünkön a nyolc veres és fehér sáv (az „árpádsáv” színei) egy függőleges tengelyre rendezve. („Egytengelyű dualitás”) Ezek folyékony kategóriák, ezért vízszintesek. A víz a látható világ, a vér a nem látható világ megfelelője. Ugyanezért vannak a koronánkon párosával, a tengelyekre szimmetrikusan elrendezve veres féldrágakövek váltogatva átfúrt fehér GyöNgyökkel. (GyöNgy = GöMb)

11. ábra

A gyöngyben a furat a TeNgelyt jeleníti meg, mint ahogy a csüngők funkciója is hasonló. A csüngők KaRikái egyben íZek is. A közös és „garantáltan” függőleges TeNgellyel megkapjuk a háromságot. Olvassuk össze : KöR-iZ-TeN ( S = Z = Sz )
A korona zománcképei újabb léptékváltást jelentenek, de az előzőekhez képest a változás mértéke jóval kisebb.

A Jézust ábrázoló zománckép új összefüggések felismerésére ad lehetőséget. A valóságban nyílegyenesen az ég felé törő törzsű ciprusfa itt görbe tengellyel jelenik meg. A két tükörképben látszó fa tengelye a kép szimmetriatengelyében találkozik. Ez a pont azonos a Jézus feje köré vont aura középpontjával. Az isteni személyek auráját körbe rajzolt keresztként ábrázolták, ami a korábbról ismert „világgömb” tengelyirányú nézete. Igy eme tengelykereszt folytatásaként kezelhetjük az előbbi tengelyvonalakat. A gömbfelület főköreit próbálták síkba terítve ábrázolni, azzal a szándékkal, hogy a kép egyidejűleg legyen oldalnézeti és felülnézeti világmodellnek tekinthető. A szándék világos : a Jézus képviselte Mikrokozmosz egyközpontú, tehát azonosan egyenlő a Makrokozmosszal (amit a körbe írt kereszt hivatott megjeleníteni).

12. ábra

Az elrendezésből az egytengelyű alsó és felső világ, vagyis a KöRiSTeN neve is kiolvasható. A földhöz kötött növény az alsó világ (KöR), az aura a transzcendens szféra, a felső világ (íZ), a kettőt összekötő általában függőleges, esetünkben kihangsúlyozottan görbe tengely (TeN) együttese kiadja a KöRiSTeN olvasatot. Jézus neve ráadásul az iZ gyököt rejti, „Hé-iZ-u” (iSza,JeSsze, Jesus) eredeti jelentése sumer nyelven : az „iZ háza”, vagyis az iS (iZ) megtestesülése. Jézus ebben a kultúrkörben egy megítélés alá esik Zarathustrával, Buddhával vagy Manival, akik mind „égi küldöttek” , származásra nézve pedig szittyák voltak.
Jézus neveinek (JesszoSz és KrisztoSz) kezdő és végső hangzóit rejtették görög betűkkel a görbe tengelyre rajzolt körökbe. Emlékezzünk a jelölésmód legfőbb szabályára : aki vagy ami a TeNgelyen jelenik meg, az az „eGy”-hez tartozik, attól el nem választható. Másik szabály : a formai szimmetria tartalmi szimmetriát is jelent, azaz a két körbe írt különböző betűk ugyanazt az „egy”-et jelölik, sőt a „Minden eGy” szabályból következően itt nem két fát látunk, hanem egyet, csak két nézetben ! Ugyancsak a most megismert magyar világszemléletből fakadóan lesz érthető számunkra a páros szervek sajátos megnevezése a magyarban : fél kéz, fél szem stb. Az „egyén” maga az „eGy”, így a két szimmetrikus fél adja ki az egyet.

A baloldali KöRben betűjelekből olvasható ki az iSz és látunk egy darab TeNgelyt is. Ha a KöRiSTeN azonosítása még nem tűnt eléggé megnyugtatónak számunkra, úgy tovább is mehetünk a közép felé. Jézus jobb kezével – sajátos kéztartással – tart maga előtt egy „bogyót” (apró gömbalakú tárgyat) a MaGot. A MaG a kép függőleges, egyben szimmetriatengelyére esik (mert hiszen ez az ég felé törő mag által kirajzolt, un. „magos” tengely , v.ö. : magasság = „magosság”) Magasságilag viszont a szívcsakra helyének megfelelő ez az elhelyezkedés.

13. ábra

A sokatmondó kéztartás olvasata : az első és a negyedik ujj KöRt formáz, az ujjak tulajdonképpen íZek (íZületek) és a TeNyér az, ami ezeket a TeNgelyhez hasonlóan, összeköti. Láthatóan a MaG a KöRiSTeN maga. Jézus mintha azt kérdezné : Hát ezt kerestétek ? Kár volt olyan messzire menni ! MaGatokban ugyanúgy megtalálhatjátok !

Én a magam részéről biztos vagyok abban (bár nem láttam közelről), hogy a Jézus kezében tartott MaGon ugyanúgy rajta vannak a főkörök, mint az osztódó sejtmagon általában. Aki nem hiszi, járjon utána ! Érdemes felfigyelni arra, hogy a Jézus balján lévő „szent” könyv (a címét nem látjuk) nincs a tengelyek egyikén sem. Rá is vonatkozik a szabály , ha nem a központban vagy a tengelyen lakozik, akkor nem azonosítható az Élő Valósággal, nem természetazonos, hanem mesterséges képlet. Ez minden könyvről elmondható. Az analógiás gondolkodásban nincs helyük a dogmáknak.

A „KöRiSTeN” nyomai Indiától Észak-Afrikán keresztül a Brit szigetekig mindenütt fellelhetők. A KöRiSTeN szemlélet fogalmai a szakrális magyar nyelvvel egyidősek. A SzeNT GRált sem szükséges tovább keresni, a magyarázata a KöRiSTeN fogalomkörben rejlik.

14. ábra

A KöRiSTeN szemlélet legalább hétezer éves Kárpát medencei jelenlétét valószínűsítik az alábbi újkeletű felismerések. A szemlélet ilyen korai megjelenése a tatárlakai agyagkorong új értelmezésével vált igazolhatóvá.

15. ábra

A fektetett téglalap alakú égetett agyag lapocskát egy helyen találták a vele egyidős, híres-neves „tatárlaki amulettel”. A KöRiSTeNről szerzett eddigi ismereteink feljogosítanak arra, hogy mindkét agyaglapocskát : a téglányt és a kört is ismerősként üdvözöljük és besoroljuk őket az úgynevezett „oldalnézeti” és „felülnézeti” világmodellek közé. Az „oldalnézeti”-nek„ mondott modell szimmetriája messze nem tökéletes. Ha a baloldali ábrarészt is elfogadjuk egy „lélekkel bíró élőlény” (valamely négylábú állat) nézetrajzaként, a jól kivehető jobboldali ábrához hasonlóan, akkor a szándékot felismerve, legalábbis „tartalmi” szimmetriát feltételezhetünk az ábra kiértékelésekor. A szimmetriatengelyen – mint általában – egy növény („életfa”, női minőség ) kapott helyet.


Milyen jelentéssel bírhat a tatárlaki korong? Az írásjelekre nézve sok megfejtési kísérletet ismerünk, egymásnak ellentmondó olvasattal. A többség sumér képjeleket lát az agyagkorongon, a jelek egy része viszont rovásjelként is azonosítható. Így a közelmúltig igazán meggyőző változattal nem találkozhattunk. Záhonyi András Ősi titkok nyomában című könyvében beszámol új keletű felismeréséről. Eszerint az agyagba karcolt írásjelek csillagtérképet rejtenek. A „csillag körkép” a Szekerestől a Nyilasig mutatja a csillagképeket, melyek az Ikrek
világkorszakban (kb. Kr. e. 6000 – Kr. e. 4000 között ) a tavaszi napéjegyenlőség idején megfigyelt csillagállásnak felelnek meg. A későbbről ismert sumer képírás képjelei a korong képjeleivel jórészt azonosíthatók és jelentésük is azonos a vonatkozó csillag nevével.

Gondolkozzunk el, mit is mond ez a nagyjelentőségű felismerés ! A csillag „körkép” ( az égi világ ) központja megegyezik az agyagkorong („anyagi” vagy alsó világ ) egyértelműen kirajzolt központjával. A célkereszt központjába sűrüsödik az Eget a Földdel összekötő TeNgely. A körbe rajzolt kereszt az „F” rovásjellel azonos , amely eredetileg a Föld képjele is volt egyben. Az „egytengelyű dualitás”, vagyis a KöRiSTeN áll előttünk ismét !

A KoRong a KöR, a négy körcikket íZeknek is mondhatjuk, (v.ö.: gerezd, GiRiZd). Az íZek szellemi tartalommal bírnak : az írásjegyek a jelentéstartalmukkal együtt a szellemi szféra termékei, a csillagképek ugyancsak a felső világra utalnak. Míg az „oldalnézeti” modelleknél a két szféra egytengelyű megjelenítésével találkozunk, itt a „felülnézeti” modellnél a két szimbólum egyközpontú megformálását láthatjuk (körszimmetriát tapasztalunk).

A Kárpát medence 7000 évvel ezelőtti embere tehát közvetítők nélkül, az analógiák segítségével azonosulhatott a világmindenséggel. Elég volt a nyakába akasztani a korongot és a „világtengely” máris az ő testének (lelkének, szellemének) középpontján hatolt keresztül. Azaz a Mikrokozmosz és a Makrokozmosz TeNgelye (súlypontja ) egybeesett. A mindenütt jelenvaló KöRiSTeN így volt megidézhető. Az ősi „KöRöSzTéNy” rítus a „keresztvetés” pótolta és pótolja mind a mai napig a nyakban hordott (kör)kereszt funkcióját. Ha ezt összecsippentett három ujjal teszik, az egyben célzás a KöRiSTeN legfontosabb ismérvére, a háromság útján megvalósuló egységre (világegyetem).

Hatezer évvel későbbi, ugyancsak Kárpát-medencei pénzérmék bizonyítják, hogy a gondolatmenet semmit sem változott és Árpád-házi uralkodóinkat ugyancsak a KöRiSTeN gyermekeiként tisztelhetjük. Az érmék túloldalán jórészt az uralkodók képmása látható, mely kép egyközpontú lévén a középponti tengelyvonallal, a mindenkori királyok „égi küldöttek”, vagyis szakrális uralkodók.

16. ábra
 

Árpádházi uralkodóink tehát KöRiSTeN szemléletű papkirályok voltak. Kapcsolatot teremtettek a Föld és az Ég között. ( a koncentrikus körök ugyanazt az „Egy”-et tartalmazzák, így a külső körben a nevével megidézett uralkodó egylényegű a belső körben megjelenített világegyetemmel.) A belső körben : a Föld jele az Ég jelével („éG” = „éK”) egyközpontú. / G = K / A kettő tehát (egymástól el nem választhatóan) egy ! Míg az 5 cm körüli átmérőjű agyagkorongon lehetőség volt az égbolt csillagképeinek részletes megformálására, addig a negyedakkora pénzérmén az eGet hangalaki megfelelője az éK (esetenként gömbalakú égitestek, nap és hold) helyettesíti. Árpád-házi királyaink aranypénzeit Zsombori Sándor : Ősi jelképek Árpád-házi királyaink pénzein című könyvéből idéztük. Szent István koronázása alkalmából kiadott emlékérmén viszont „oldalnézeti világmodellt” láthatunk.

17. ábra
 

Középen az uralkodói lándzsa látszik, ez lenne a szimmetriaTeNgely. Balodalt három KöR ismerhető fel (a világgömb három nézetben), a lándzsára kötött szalagok a szellemi szférát (v.ö.: szél, szellem, szalag) képviselik (iZ) . A jobboldalon ugyanez a képlet ismétlődik (tartalmi szimmetria) : a felhőből kinyúló KaR (a KöR),a felhőből (felső világ) származik a víz (íZ). Az egytengelyű dualitás (a KöRiSTeN) láthatóan több módon is megjeleníthető, a képírás nagy variációs lehetőséget biztositott.

A KöRiSTEN szemlélet az Árpád korban – legalábbis a pénzeken – látszólag töretlenül él tovább. Azonban Koppány felnégyelése nem volt más, mint leszámolás (a fekete mágia eszközeivel) a „KöRiSTeN”-nel és híveivel.

18. ábra
 

Az intézményrendszer lecserélésével a zsidókereszténységnek sikerült megvetnie a lábát a Kárpát medencében és szívós munkával kiszorítania a „Koppány híveket” a vezetésből. Mátyás királyunkat foglalkoztatta utoljára a gondolat , hogy a „magyarok istenét jogaiba visszahelyeztesse”., azonban – talán éppen emiatt – még időben megmérgezték. A KöRiSTeN háromsága mindenki számára ingyenesen hozzáférhető volt, szemben a Róma által szabadalmaztatott „génkezelt” Szentháromsággal, aminek hasznosításáért viszont fizetni kellett. Ugyanúgy ránk erőszakolták 1000 évvel ezelőtt, mint manapság az ugyancsak nyugatról beszivárgó génkezelt vetőmagvakat. A következő tabló azt mutatja be, hogy „nincs új a nap alatt !” azaz ugyanazzal „etetnek bennünket” már ezer éve. Csakhogy most a MaG másik megnyilvánulási formáját, életünk heyett ételünket manipulálják.

19. ábra

Budapest, 2006. május hó Berényi László Géza