|
Vissza a
kezdőlapra
A Szent
Korona az "Élő valóság" holografikus filmje
Motto : Egy felől nincsen kétség, minden háromság : egység!
A
címben foglalt hangzatos kijelentés magyarázatához néhány fogalmat
tisztázni kell. Kezdjük a holográfiával, ami azért nem teljesen
ismeretlen számunkra...
Mi a holográfia ?
A megörökítendő tárgyat először lézersugárral pásztázzák. Egy második
sugár („referencia sugár”) fénye a visszaverődő mintával
interferenciát hoz létre és ezt örökítik meg a filmen. A (két
dimenziós) holografikus filmnek a referencia sugárral való újbóli
megvilágítása által kapott kép a hologram már három dimenziós.
A Gábor Dénes által leírt jelenséget, a hologramot csak 16 évvel
később sikerült a gyakorlatban megvalósítani, egy koherens (állandó
frekvenciájú) lézerfény segítségével. A holografikus film előállítása
során használt lézerfény frekvenciájával azonos frekvenciájú fénysugár
szükségeltetik a film „előhívása”, a hologram előállítása során is !
(1.kép)

1. kép
A Szent Korona hologramja
Ha egy
holografikus filmet több (akár 100) darabra vágunk, minden
darabjából az egész képet tudjuk előhívni! (Kisebb lesz a kép és
homályosabb, de mégis a „teljesség”-et tartalmazza.) Ha ebből egy-két
darabot kicserélünk egy másik film – formára nézve azonos –
darabjaira, nyomban kiderül a turpisság, a megmaradt többi darab
egybehangzóan állítja, hogy a valóság eredetileg nem volt ilyen.
A valóság megismerésére irányuló igyekezet új utakat keresett.
A XX.
század végére különböző tudományágak képviselői jutottak ugyanarra a
meggyőződésre, hogy az érzékszervek által tapasztalt világ csupán egy
szelete a valóságnak. A mélyebb szinteken a teljes világegyetem
összefügghet. David Bohm fizikus egyenesen azt állítja, hogy az
Univerzum szilárd formája csupán látszólagos, a mindenki által megélt
valóság gigantikus hologram!
Ennek a megdöbbentő feltételezésnek kívánunk az alábbiakban igazolást
adni a Szent Korona új értelmezésével. A fizikus örömét beárnyékolja
majd a felismerés, hogy nagy újdonságot nem mondott :egy-két ezer éve
ezt még minden mágus tudta! Erre a kérdésre hamarosan visszatérünk. A
bizonyítási eljárásig további fogalmakat kell még tisztázni !
A kétdimenziós holografikus film szabálytalan vonalhálózatot mutat,
annak függvényében, hogy a fényforrásnak a tárgyról és a környezetről
visszaverődő fényhullámainál a hullámhegyek találkoznak-e vagy éppen
kioltják egymást. Ott, ahol két hullámhegy egybeesik, mintegy „egy
TeNgelyre fűzve” jelenik meg, a két alkotóelem 100%-os jelenlétével,
(„teljességével”) találkozunk. Ez tehát egy „dualitás”, közös
tengelyre fűzve, ami így háromságnak tekinthető. A
kapcsolati elem (a közös tengely) a harmadik elem.
A háromság fogalma az ókori történelemben több helyütt is fontos
szerepet kap („istentriászok”, „szentháromság”). Vajon miért? A
rendszerelmélet megfogalmazása szerint a három elemű „hármas
kölcsönhatású” rendszer a legkisebb a rendszerek között és az
eredőjével együtt egységet képez. Úgy tetszik tehát,
hogy a Kozmosz alapeleme a „háromság mint egység” szerkezet, és ez a „fraktalitás”
jegyében, léptéktől függetlenül érvényesül. Az „istentriászok” tehát
nem a csapongó képzelet szüleményei, hanem „természet-azonos”
képletek, közérthető analógiák.
A mágikus világszemlélet volt az, amely az Örök
Világtörvény eme fontos sajátosságát jelképek segítségével, képírás
formájában elsőként fogalmazta meg.
Mi a MáGia ?
A Mágia a Mindenség holisztikus szemléletében gyökeredzik. Nevét is a
valóban „univerzális” jelképről a „MaG”ról nyerte. A háromszori
felezéssel nyolcfelé vágott GöMb az osztódó sejtMaG, a Mikrokozmosz
egyezményes jelképe, ugyanaz mint a Makrokozmoszé , amit kívülről
nézve ugyanilyennek képzelünk („kerek világ”). (2. kép)

A
mágikus jelképek a háromságot, mint egységet a fentiek analógiájára
olyaténképpen állítják elő, hogy a Kozmosz két alkotóelemének avagy
megnyilvánulási formájának (melyet két „minőségnek” is szoktunk
nevezni) szimbólumát mutatják fel közös tengelyre fűzve. Az eredeti
„szentháromság” magyar elnevezéseit soroltuk fel az alábbiakban. (3.
kép)

A
Test (Anyag vagy „részecske jellegű” megnyilvánulás) megfelelője a
KöR, ami a gömb alakú MaG nézetrajza. Ez tehát a forma. A
belső, nem látható tartalom a Szellem - amely az Energiához
hasonlóan hullámtermészetű - az iS (iZ) gyökkel jelölhető.
(Valaminek az íZe, belső, vagyis nem látható tulajdonsága!) Úgy
gondoljuk, hogy a Test és a Szellem között a Lélek teremt kapcsolatot.
Így jön létre a forma és tartalom egysége. Ez a kapcsolat egy
meghatározott irányultságú TeNgelynek fogható fel, amelyen
keresztül áramlik az Információ.
Analógiás gondolkodással könnyen azonosíthatók azok a szimbólumok,
melyek az elmúlt évezredekben a KöRiSTeN fogalom szimbólumrendszerét
alkották. Kétféle ábrázolásmód létezett : az egyik a síkbeli ( amely a
Kozmoszt „belülről” szemlélte, a felhasznált szimbólumok „emberi
léptékkel” mérhetők) a másik a „térbeli” amely viszont a Rendezett
Világegyetem (az osztódó sejtMaG: 2. kép)) külső képét mutatta. A MaG
szimbólum egyben arra is rámutat, hogy a mikro- és a makrokozmosz
azonos szerkezetű. (4. kép)

Síkbeli
ábrázolásmód esetén a közös tengely – a harmadik elem – a két
(„részecske jellegű”) jelkép szimmetriatengelye is egyben. A közös
szimmetriatengely mindig egy függőleges tengellyel azonos, lévén ez az
Eget a Földdel összekötő „Világtengely” oldalnézetben, („valódi
nagyságban” ). Népmeséink „égig érő” fája tölti be ezt a szerepet.
Ezeket a jelkép együtteseket hívjuk „oldalnézeti világmodellnek”
(5.kép)

A három
dimenziós térbeli testként megfogalmazott jelképek
középpontja/súlypontja esik egybe, így az egyTeNgelyű dualitás
„egyközpontú dualitássá” válik.
A Mágiában a KöRiSTeN alkotóelemeinek „részecske jellegű”
jelképekként történő („ egytengelyű”) megjelenítése a
holográfiában a hullámtermészetű alkotórészek interferenciaképének
(vagyis a holografikus filmnek) feleltethető meg.
A darabokra vágott holografikus filmhez hasonlóan – melynek bármely
darabját előhívhatjuk, az „egész képet” kapjuk vissza - a mágikus
jelképek mindegyikével, akár a legkisebbel is, az „Élő valóság” (az „Egy”)
a maga teljességében megidézhető. Ennek a jelenségnek a magyarázata a
„fraktalitásban” rejlik. Az Univerzum fraktál jellegű, ezért
hasonló („háromság, mint egység”) szerkezetet mutat, bármely léptékben
is vizsgáljuk. (6. kép)

Négy
dimenziós hologram?
Azt állítjuk, hogy a Szent Korona tulajdonképpen egy
holografikus filmhez hasonlítható, melynek előhívása (értelmezése)
során kapott hologram ugyancsak egy plusz dimenziót mutathat fel. Míg
a jelenlegi hologramok kétdimenziós filmjéhez egy további dimenzió, a
„mélység” járult, addig a három dimenziós Szent Koronánál az így nyert
negyedik dimenziót inkább (szellemi) „magasságnak” kellene nevezzük.
Vagyis az újabb dimenzió már a transzcendens szférába nyitott utat a
számunkra.
A Szent Korona a Rendezett Világegyetem (az Élő Égi Igazság)
szimbóluma, felvonultatva annak legfontosabb tulajdonságait (az „Örök
világtörvényt”). A Szent Koronán nagy számban felismerhető mágikus
jelképekkel készítői egy - látszólag értelmezhetetlen -
interferenciaképet („holografikus filmet”) állítottak elő, melyet
„előhívni” - az információ dekódolását szolgáló szoftver - a magyar
nyelv (mint „referencia sugár”) segítségével lehetséges. A
Mandaláknak nevezett „világmodellek” voltaképpen interferenciaképek
és a „megvilágításuk” a szellem fényével a szemlélőben okoz
„megvilágosodást”.
Ez tehát a MáGia!
Elődeink gondolatmenetét folytatva ezek után – mágusainkhoz hasonló
módon - azt kell feltételezzük, hogy a mindenki által megélt Élő
Valóság nem más, mint egy (legalább négy dimenziós) HOLOGRAM!
Az „Élő valóság”, vagyis a „Rendezett világegyetem” szerkezeti
felépítése mindaddig rekonstruálható, míg a mágikus jelképek mellett
az információ dekódolását szolgáló magyar nyelv – a
„referenciasugárhoz” hasonlóan - változatlan formában van jelen. A
szóbokrokra épülő magyar nyelv szerencsére nem sokat változott az idők
folyamán, a mágikus jelképek pedig a föld alatt évezredeket
átvészeltek és az utóbbi 200 évben tömegével kerültek elő.
A jelképrendszer a Szent Koronán tanulmányozható legjobban, hiszen a
Szent Korona nem más mint egy „holografikus film”, amely egészében is,
de minden részletében külön-külön is, a „Teljességet” (a KöR-iS-TeN
háromság egységét) mutatja be egy „koherens” (az évezredeken át
változatlan) magyar „szoftver nyelv” segítségével.
„Az
őssejtig vagyok minden ős ...”
Az ősmúlt ködébe vesző mágusaink az osztódó sejtmag analógiájára
alkották meg holisztikus világszemléletük beszédes „KöR-iS-TeN„
elnevezését. A MaG az EGy szinonimája. A háromszori felezéssel nyolc
felé vágott osztódó sejtmag az 1, 3, 8 számokat, a
növekedésben/szaporodásban is fontos szerepet játszó Fibonacci számsor
számait juttatja eszünkbe. Az eGyet kifejező háromtagú
kifejezés éppen nyolc betűből áll. „K-ö-R-i-S-T-e-N”!
Talán ez sem lehet véletlen!
Ha most a KöRiSTeN kifejezést a Mikrokozmosz analógiájaként tekintjük,
további párhuzamokra figyelhetünk fel. A mindkét nemet (női és férfi
minőséget : KöR + iS) közös burokban „egyközpontúan” (TeN )
felvonultató megtermékenyített petesejt /KöR-iS-TeN/ osztódása
nyomán 8 omnipotens őssejtet kapunk /K-ö-R-i-S-T-e-N/
Az ilyen őssejtből a szervezeten belül „minden lehet” , azaz bármilyen
szerv kialakulhat belőle. Az ilyen őssejt olyan programmal
rendelkezik, amely - a holografikus film egy darabkáján látható
mintázathoz hasonlóan – alkalmas arra, hogy belőle az egész
szervezetet hologramként rekonstruálni lehet.
Ebben a világszemléletben a „Minden EGy !” kijelentésből
következően minden „KöRiSTeN-ből” van! A Rendezett Világegyetem
fraktál jellegű, egymással laza kapcsolatban álló , hasonló
szerkezetű (háromságokból álló), rendszerek bonyolult szövedéke. A
KöRiSTeN elnevezés tehát az Örök Világtörvényhez hasonlóan tökéletes,
a forma és tartalom felülmúlhatatlan egységét mutatja.
Az Élő Valóság rekonstrukciója a Szent Korona segítségével.
Vegyük hát sorba – a nagyobbtól a kisebb felé haladva – a Szent Korona
alkotórészeit,
Az „eGY” jelképét, a Szent Koronát 3 formai elemre bonthatjuk :
1./ az abroncs, pántok és párta együttese
2./ felül : a „gömbös” kereszt
3./ alul : a 9 csüngő együttese
A kereszt szárainak végén 3 kisebb és 1 nagyobb gömb
látható, a fő gondolat : a „háromság, mint egység „ kifejeződéseként.
A kereszt a korona testével a pántok összemetsződésével kijelölt
súlyponti tengely vonalában találkozik, így egymástól el nem
választhatóak, egyek! (7. kép)

A
csüngők száma 9, elrendezésük egyszeres szimmetriát mutat. A „KöRiSTeN”
szemlélet folyományaként a magyarban az egyénnél a hasonló szimmetriát
mutató páros testrészek sajátos elnevezésével találkozunk. A „minden
eGy !” kijelentésből fakadóan amiből kettő van, annak fél értékét
vehetjük csak számításba. Ennek jegyében a „fél kéz, fél szem”
analógiájára a 4-4 tükörképben azonos csüngő fél értékkel bír, azaz
csak négynek számít. A szimmetria síkban lévő, hátsó helyzetű csüngő
(az orr analógiájára, amiből egy van) teljes értékű, azaz összesen
5 csüngőt számlálhatunk a Szent Koronán. Az 5 a Fibonacci számsor
tagjai közé tartozik, szemben a 9-cel.
Csomor Lajos szerint eredetileg 5 csüngő volt a Koronán. A fenti
számítás szerint az 5 helyett csak 3-ról beszélhettünk volna
abban az esetben is. A változtatás nyomán tehát ezen a helyen nem
borult fel a rendszer (a 3 is tagja a számsornak).(8. kép)

A
csüngők láncai apró arany KaRikákból állnak, melyek csuklós
kapcsolattal iZesülnek egymáshoz. A láncok a mozdulatlanul
kézben tartott korona esetében az Eget a Földdel összekötő függőleges
TeNgelyt rajzolják ki. A három levélkének mondott nehezék a
lánccal a háromság egységét szimbolizálja.
Ugyancsak a KöRiSTeN olvasat (iZ=iS) áll elő a három „levélke”
közelebbi vizsgálata során. A KeRekded levélalak (KöR) egyik
oldalán egy TeNgelykeresztet látunk. A három körbe rajzolt
kereszt a Rendezett Világegyetem gömbjének három (TeNgelyirányú)
nézete. A túloldali piros kőberakással együtt (iS) (amivel
„közös TeNgelyűek”, a KöRiSTeN háromságát adják közre
ismét. (A vér a „nem látható világ” jelképe, a piroS/vereS
a vér színe, így az iS gyök a piros színnel is jellemezhető.
Térjünk vissza tehát a középső részhez, az abroncsból, a pártából és a
pántokból álló együtteshez. Formailag a MaG szimbólum főkörökkel
jellemzett gömbjének felső felét mutatja. A felsorolásból kitűnően ez
is egy háromság: a korábbi – két félből összerótt koronáról szóló -
elméletek a pártáról, mint harmadik elemről megfeledkeztek. A Szent
Korona felülnézetben jól mutatja, hogy az abroncs az egy KöR, a
párta egymáshoz csuklósan kapcsolódó íZekből áll, a fentiek
közös szimmetriasíkja vagy TeNgelye egyben a páNTok
szimmetriasíkjával azonos. (T-N fordítva: N –T ,páNT) (9. kép)

Ez még
nem minden ! Most jön a java ! Az abroncson vannak a GöRög
betűk (KöR), a pántokon pedig a laTiN betűk (TeN),
véletlenül sem fordítva ! Láthatóan a mássalhangzók hordozzák a
jelentést (G = K). A párta közepén lévő Jézus zománcképen a két körbe
írva további írásjelek vannak, melyeket elsődlegesen a görög betűk
hangértékével olvasunk ki (iSZ =iS). Ezek a betűjelek rováS
jelként (iS) ugyanúgy felfoghatók, bár így más a hangértékük.
Máris összejött a KöRiSTeN háromság ! (10. kép)
GöRög – rováS - laTiN = KöR – iS - TeN

rováSjelek megfelelői latin betűkkel
Az
oldalnézeti képen jól látszik, hogy a pártaelemek mellett az abroncs
tetején sorjázó gyöngyök is TeNgelyes szimmetriát mutatnak. A
pártaelemek stilizált tollak (iS), amely tollkoronák az Ég
madaraira utalnak és jelképként régóta ismertek Egyiptomtól a hunokon
át az Észak-amerikai indiánokig. A GyöNgyök (GöMbök, viszont
nézetrajzban KöRök és így az alsó világot (a Földanyát)
testesítik meg.
Föld = KöR Ég = iS közös TeNgely = „világTeNgely”
A 8-as szám 3-szor is előfordul a Koronán. A pántokon és
az abroncson 8-8 zománckép van, az abroncson ezenkívül 8 nagy ékkő is
helyet kapott. Az egyszeres szimmetria a helyváltoztató mozgásra képes
(lélekkel bíró) élőlények jellemzője. Ez a hosszanti szimmetriasík
metsz ki a Szent Koronán elöl egy 3 oldalúra, hátul egy 8 oldalúra
csiszolt ékkövet, valamint az egyetlen Szimmetrikus (Szív
alakú) ametiSzt követ, ami JézuS zománcképe felett van.
(iS gyök!)
Természetes módon erre a szimmetria síkra kellett elhelyezni az
eredeti szentháromság megszemélyesített három alakját. JézuS
neve az iS gyököt (v.ö.: „Yang”) tartalmazza, így a TeNgely
kereszt közepén található „Pantokrátor”-nak nevezett, „Atyaistennek”
is mondott zománckép lenne a TeN megfelelője. Nehéz különbséget
tenni lélek és szellem között, lévén mindkét kategória
hullámtermészetű. Ennek megfelelően a zománckép férfialakjai
hasonlítanak egymásra, akár felcserélhetők is lehetnének egymással.
A háromságból a „női minőséget” kifejező KöR gyök („Yin”)
megfelelője még hiányzik! A Dukasz Mihályt ábrázoló zománckép
láthatóan másodlagos elhelyezésű, egyáltalán nem illik ide. Ez a hely
Szűz Máriáé, Jézus szülőanyjáé. A holografikus film előhívásakor
nyomban fény derül a csalásra, ha valamely részéből nem ugyanazt a
„képet” (szerkezeti modellt) kapjuk vissza, mint az összes többiből !
A pártaelemeket önmagukban vizsgálva elámulhatunk a tervezők
fantáziáján. A négy háromszög – a korábbi okfejtésnek megfelelően –
egyenként fél értékkel bír, így összesen két háromszöget kapunk.
Ezeket a kétszeri háromsággal azonosíthatjuk és miután közös
tengelyűek az „Anyag, Energia és Információ” háromságot azonosnak
vehetjük a „Test, Szellem és Lélek” háromsággal. A Makrokozmosz tehát
egyenlő a Mikrokozmosszal!
A pártán tükörképben elrendezve négy félKöRt is találunk. Ezek
ugyancsak fél értékkel számítandók, így végül pontosan egy KöRt
kapunk. Keressük most az íZ gyököt! Borbola János mutatott rá, hogy az
áttetsző, pikkelyszerű zománcelemek megszámlálása után az egyes
pártaelemekben egyiptomi mértékegységek kulcsszámaira
bukkanunk. Ezek neve a „láb” vagy „könyök”, összefoglaló néven „íZ”-nek
nevezhetők. (v.ö. : íZ, iZület) A szimmetrikus elrendezésből
következően a KöR és az íZ közös TeNgelyű (tehát
egymástól el nem választhatóan eGy) ! Azaz még mindig a KöRiSTeN-nél
tartunk!
A mértékegység neveként megjelenő íZ gyököt még többször
elsütötték MáGusaink a tervezés során (talán nem véletlenül éppen „3
ízben”)! Jézus zománcképén a trónus egy KaRosszékhez (KöR) hasonlít,
amelyben a trónus szélessége – a mérnöki vizsgálat tanúsága szerint –
pontosan egy hüvelyk. (2,54 cm) A hüvelykujj is íZ! A KaRosszék
és az íZ közös TeNgelyű, hiszen a szimmetriatengely a
hüvelyknyi (íZ) távolság felezőjén (egyben Jézus (íZ) testének
súlyponti tengelyén) megy át.
Az egy hüvelyknyi (modul)méret egész számú többszörösei (iZ)
jellemzik a KoRona főbb méreteit a kutatók megállapításai
szerint. Az így kapott egész számok kivétel nélkül az aranymetszést
idéző Fibonacci számsorba illeszkednek! Ez az összefüggésrendszer
tehát, mint szellemi tartalom (íZ) egyközpontú, egyTeNgelyű
a KoRonával. (11. kép)

A
Fibonacci számsor mértanilag jó közelítéssel a logaritmikus spirálnak
feleltethető meg. A fraktál jelleget ezen a spirálon is érzékelhetjük.
Ennek a spirálnak az a különleges tulajdonsága, hogy bármely szakasza
analógiás kapcsolatban van minden más szakasszal, az egyik szakaszból
elforgatással és felnagyítással is előállíthatjuk a görbe bármely más
szakaszát.
A
logaritmikus spirál kétparaméteres egyenlettel írható fel függvény
alakban. A paraméterek változtatásával az egyik irányban a KöR-ig, a
másik irányban az egyenesig (TeN) juthatunk el. Így a spirál, mint
jelkép egyszerre két gyököt is megidéz. (KöR + TeN). Hol találkozunk a
Szent Koronán a spirállal? Hát a trónusán ülő Jézus térdénél vagy a
Pantokrátor vállánál. A térd vagy a váll is íZület, így egyközpontú
lévén a spirállal , a jelképeket összeolvashatjuk. „Mit tesz isten !”,
megint csak a KöRiSTeN olvasathoz jutottunk! (12. kép)

A képet
szemlélve felfigyelhetünk arra, hogy a két ciprusfa tengelye az aura
középpontja felé görbül. Az eddigiekből kiderült – a szimmetria erre
figyelmeztet – hogy ugyanarról az egy növényről („életfa, világfa”)
van szó, csak két nézetben látjuk. A korábbiakban megszokhattuk, hogy
az önmagában szimmetrikus növény van a jelkép együttes tengelyében,
két oldalán a két nézetben, tükörképben ábrázolt lélekkel bíró
élőlénnyel. Most viszont helyet cseréltek, ettől függetlenül továbbra
is egytengelyűnek számítanak. (Jézusból mégsem rajzolhattak kettőt !
Hogy venné az ki magát ! ) A földhöz kötött növény (KöR) és az
égi küldött Jézus (Hé-iZ-u) alakja (iS) egyTeNgelyű,
tehát – hasonlóan a Földhöz és az Éghez – egymástól el nem
választható, vagyis ugyanaz az EGY!
Egy léptékváltás után előttünk áll a rejtvény legkönnyebbnek ítélhető
feladványa. Tudniillik - gyengébbek kedvéért - odaírták a megfejtést.
A körbe (KöR) írt „IC” betűkre (iS) gondolok, ahol a
rövidítés Jézus görög nevének első és utolsó betűit rejti. A KöR
meg az iS egyközpontú, vagy (ami ugyanaz) egyTeNgelyű, tehát
EGY!
A fraktalitás jegyében a zománcképen belül még egy harmadik
léptékváltásra is sor került. A kép középpontjában látható a MaG,
amit/akit Jézus KöRt formázó két ujjával összecsípve tart. Az ujjak
íZek és ott van a TeNyér, ami ezeket összeköti.
MaG = KöR - iS - TeN
Az így felmutatott MaG – helyzetét tekintve- a Jézus kép súlyponti
tengelyére kerül, ebből a MaG= MaGzat („Fiú”) azonosságon túl értelmet
nyerhet a „Magasságos Isten” kifejezés is. / magasság = a „MaGos
tengelyen” mért távolság / A „MaGos TeNgely” függőleges irányát a
Földből növényként az Ég felé törő mag jelöli ki. Jézus ismert
kijelentése, amelyben az Atyával való azonosságát hangsúlyozza, a
fenti „Minden összetartozik, minden eGY!” gondolatkörben
értelmezhető igazán. (13. kép)

A Szent
Korona vázszerkezete, az abroncs és a pántok a főköreivel jellemzett
gömböt (a MaGot) idézte meg. A Jézus ujjai között tartott bogyó
(„mustármag”) ugyanaz a MaG, csak más léptékben! Nyilván a főkörök is
rajta vannak, és a fraktalitás ezen belül is tovább érvényesül. Aki
nem hiszi, járjon utána!
A Szent Korona zománcképei újabb meglepetést rejtenek. A képeken
szereplő apostolok vagy szentek nevében a KöR, iS vagy
TeN gyökök valamelyike fellelhető az ismert hangátmeneteket
(D-T, M-N, R-Z) figyelembe véve! Kivételt képez az arkangyalok neve (Michael,
Gabriel) amiben viszont az „éL” gyök kerül elő. Az „éLő
valóság” a KöRiSTeN maga. (14. kép)


A
holografikus film megint újabb „manipulációra” figyelmeztet!
Az abroncs hátsó oldalán a két császárkép eredetileg nem lehetett a
Szent Koronán! A helyükön („kizárásos alapon”) a másik két arkangyal (Uriel,
Raffael) kellett legyen, hogy az abroncsra jellemző kettős
szimmetria az „éL” gyök esetében is érvényesülhessen.
Az abroncs két szélét gyöngysor („KöR”) szegélyezi. A pántokon
(TeN) szimmetrikus elrendezésben fehér gyöngyök (KöR) és
vércsepp alakú (veres színű) almandin kövek (iS) sorjáznak. A
pártáról kiderítettük, hogy az iS gyök hordozója.
Ez az
elrendezés a két pólust összekötő TeNgely fontos sajátosságáról
világosít fel bennünket. A tengely átmegy mind a két végponton, így
azok jellemzőit is hordozza/közvetíti! Ezért vannak a pántokon mindkét
pólus jellemzői megjelenítve. A szimmetrikus elrendezés egyben azt is
biztosítja, hogy minden pántról külön-külön is kiolvashatjuk a
„mindenütt jelen lévő” KöRiSTeN nevét. Ugyanez elmondható a páNTok
metszéspontjában lévő paNTokrátor zománckép keretezéséről is.
Itt a két pánt egyszeres szimmetriája összeadódik, a közös pontban már
kettős szimmetriát tapasztalunk a kövek és gyöngyök elrendezésében.
(15. kép)
Ha a kereten lévő kövek és gyöngyök számát összesítjük, úgy kell
eljárjunk, mint a csüngők számlálása során : a kép
szimmetriatengelyében lévő 1-1 kő egyszeres szorzóval, a további
(tükörképben megjelenő) 11-11 ékítmény feles szorzóval számítandó.
Összeadva 13–at kapunk, amely szám - talán nem véletlenül- megint csak
a Fibonacci számsorba illeszthető.

Közelebbről szemlélve a Pantokrátor zománcképét, az aurában –
hasonlóan a Jézus zománcképhez - a körbe rajzolt kereszt szárain
ugyancsak az „árpádsáv” színei jelennek meg egyTeNgelyű
elrendezésben. Ráébredhetünk ezáltal arra is, hogy a „körkereszt” (KöR+TeN)
tipusú aura Jézussal (Hé-iZ-u) a középpontban a KöRiSTeN
olvasatot adja ismételten. Hogy a Pantokrátornak nevezett alak
ugyancsak az iZ (iS) gyöknek feleltethető meg, arra a lecsupaszított
lábszárnak („íZ”) hangsúlyos megjelenítése utalhat.
Ha kedves olvasóim közül valakiben a Szent Koronával kapcsolatban
eddig felsorolt számtalan analógia után (melyek kivétel nélkül a
KöRiSTeN háromságot idézik meg) még aggályok ébrednének eme szerves
kapcsolat meglétét illetően – mondván : „ Jó, jó, de hol van ez leírva
?” – nos őket is megnyugtathatom : mindez „Le is van írva!” csak éppen
nem tudtuk elolvasni. Nem is kell messzire mennünk! A Sze-NT KoRona
kifejezés a KöR-iS-TeN mindhárom gyökét tartalmazza, csak a Sze (fo)
iS és az NT (fo) TeN esetében fordítva írva. Vagyis a
két fogalom voltaképpen ugyanaz az egy! („Rendezett” világegyetem)
De menjünk csak tovább, mert egy füst alatt a Sze-NT GRál nyomába
eredők üzletét is elronthatjuk. Azt sem kell tovább keresni, mert
láthatóan azt is a KöR-iS-TeN háromsággal azonosíthatjuk ! A Sze-NT
(angolul Sai-NT) a már ismert módon feloldható : Sai (fordítva) iS ,
N.T (fo) TeN . A GRál (angolul GRail) pedig a G = K hangátmenet
figyelembevételével a KöRnek felel meg.
Abban mindenki megegyezik, hogy a Szent Grál fogalom elsődleges
jelentése egy jelkép együttesre vonatkozik, amely egy félgömbforma
kehely, tele Jézus vérével. Vegyük észre : a gömb (nézetben KöR)
egyTeNgelyű a (piros / veres) vérrel (=iS) ! Ez az a
háromság, amely egységként nyer értelmet. Feltételezésünket erősíti,
hogy JéZ-uS, (H)é-iZ-u nevében két helyen is találkozunk az iS, iZ
gyökkel, vagyis az azonosítás többszörös megerősítést nyert.
Hibás tehát az a felfogás, mely ezt a két - egymástól el
nem választható - pólust (iS + KöR) külön kezeli és egyszer a
„szent vér” , másszor a „kehely” nyomába ered. Ehhez hasonlóan téves a
Szent Koronát két külön darabból „hevenyészve összetákolt” valaminek
tekinteni ! Mintha a világ-egy-etemet önkényesen „világ-kettő-etemnek”
kezdenénk nevezni!
A következő alkalommal a koronás címer jelképrendszerében rejlő 500
éves üzenet megfejtésére vállalkozunk.
Berényi
László Géza
Bp. 2009. jún. 27.
http://index.hu/tudomany/holo0626/
Hologram a való világ ? 2004. jún. 28.
|