KöR-iS-TeN | Szentesica forrás

Szentesica forrás

Koppány nevéről a felnégyelés jut eszünkbe. Az ellenségeinek is ez jutott eszébe, amikor - a „fekete mágia” jegyében - megfelelő halálnemet kerestek a számára. A Koppány névről képzettársítással mind a mai napig a koponya/kupa szavakra gondolunk. A koponyaforma a gömbhöz hasonlatos. Középpontja (egyben az agy középpontja) - a feltételezések szerint - megegyezik az egyén szellemi központjával.

De hogy jön ide a felnégyelés? A választ a KöRiSTeN világszemlélet jelképrendszerének megismerése után tudjuk csak megadni. Ezt a szemléletet mai szóval „holisztikusnak” nevezhetnénk, hiszen a világot hasonló szerkezetű rendszerek egységének (hálózatának) tekintette és nem tett különbséget a Makro- és a Mikrokozmosz között. A „fraktalitás” jellemzi ezt a világot, amely a – léptéktől független – azonos szerkezetben : a háromságban, mint egységben nyilvánul meg.

Ezért van az, hogy megegyezhet a Makro és Mikrokozmosz jelképe : a főköreivel jellemzett gömb (amit a „rendezett világegyetem” jelképének szoktak mondani) az osztódó sejtmaghoz hasonlít („MaG” szimbólum).

A Világgömböt a „teret rendező” három képsík – amely a középpontján megy át – nyolc részre vágja (ezért lett a teljességet vagy a végtelent kifejező szám a nyolc). Két „pólus” + kapcsolat : ezek alkotják a három elemű rendszert, amit „egytengelyű dualitásnak” is nevezhetünk. Amit a síkban kapcsolati tengelyként ismerünk fel, az a térben közös súlypontnak felel meg. Ha a tartalom és a forma egyközpontú, akkor a kettő egymástól el nem választható, vagyis a kettő egy! A kapcsolat mint harmadik elem a párosságot egységgé kovácsolja össze („szentháromság”).

Az eredeti szentháromságnak az Ókortól kezdődően magyar neve volt : ez volt a KöR-iS-TeN, ami háromtagú szó és éppen nyolc betűből áll. A KöR gyök a formára utal (a gömb síkban KöRnek látszik) , az iS/iZ gyök belső tulajdonságot idéz : valaminek az íZe, belső (nem látható) tulajdonsága. A TeNgely szóban ismerhetjük fel a TeN gyököt, ami nemcsak közös tengelyt, hanem közös súlypontot is jelenthet a két pólust megjelenítő szimbólumok elrendezése tekintetében. (1. ábra)

1. ábra

A „Világtojás”-nak kicsinyített mása a húsvéti tojás. A Szent Korona a „Világgömb” felső felét, a hun áldozati üstök az alsó felét jelenítik meg. A világgömb síkbeli ábrázolásai sokkal gyakoribbak, amit a nagyszámú kelta lelet is bizonyít. (2. ábra)

2. ábra

A tengelyirányú nézetből a szemlélet egykorú neve is kiolvasható: a KöRt a TeNgelykereszt négy részre (négy íZre) osztja. A KöRiSTeN névből származik a KöRöSzTéNy (KeReSzTéNy, ChRiSTiaN) elnevezés is.

A szakrális uralkodói trón várományosainak valamilyen „(KöR)isteni” nevet adtak megszületésük után a névadáskor (esetleg később). Ilyen volt a MaGra utaló Árpád, és a gömbformára vonatkoztatható Koppány. A MaGne, MaGnus kozmikus NaGyságra (M=N) utaló jelzők úgyszintén a magyar MaG fogalomra vezethetőK vissza. Koppány személyében a KöRiSTeN szemléletből fakadó „szeniorátus”-nak nevezett hagyományos uralkodási rend jogos trónkövetelőjét kell felismerjük. A fiú utódlás rendje a KöRiSTeN szemlélettel nem volt összeegyeztethető ( Az „égi küldötteket” nem a szüleik minősítik azzá!).

Hogy István trónra kerülhessen támogatói a trónkövetelők mellett az őket igazoló ideológiával is le akartak egyszer és mindenkorra számolni. A fekete mágia a jelképeket kiforgatva, hatásukat ellenkezőjére változtatva hasznosítja. Ezért Koppány felnégyelése a felülnézeti világmodell (körbe írt kereszt), egyben a KöRiSTeN szemlélet tagadását jelentette. A szokatlan elrendezés : a négy testrész kitűzése négy vár fokára pedig üzenet volt a Kárpát medence minden lakójának : (A KöRiSTeN már nem az „éLő” iSTeN !) A gyuLa névben az éL gyök rejlik. (v.ö. : éLő, Éli, Elohim) (3. ábra)

Az oldalnézeti világmodell (kopt kereszt, egyiptomi „ankh” jel, a magyar „kisze bábú”) elsősorban a mikrokozmosz szimbólumaként fogható fel. Ennek a jelképnek természetes helyzete a függőleges tengelyű elrendezés. Valójában álló emberalak, kinyújtott karral. Ekkor a függőleges tengely az Eget a Föddel összekötő „világtengely” szerepét is betölti. .

A „kiterített” kisze bábú – a várnevekből kiolvashatóan – a Kárpát medencében legalább 7000 éve jelen lévő KöRiSTeN szemléletnek vagyis a „Magyarok Istenének” teljes kiirtását hirdette meg. A várak nevei a KöRiSTeN nevet adják ki. Az iS gyök a szimmetria TeNgely mindkét oldalán megjelenik (VeSzprém, ESztergom). Az élőlényekre jellemző egy szimmetriasíkból következően ezek fél értékkel bírnak. A „Minden Egy!” szemlélet a páros testrészeket két félként értelmezi. (v. ö. : fél kar, fél szem). Összeolvasás során éppen ezért csak egyszer kell figyelembe venni.

3. ábra

El kell ismerni Róma bérencei alapos munkát végeztek : a névmágia mellett mindkét jelképet eredményesen hasznosították. Viszont a mi rekonstrukciós kísérletünkben a két azonos értelmű megfejtés egymást igazolja.

A néphagyomány szerint a somogyvári „Szentesica forrás” arról nevezetes, hogy Koppány gyilkosai véres kezüket abban mosták meg. Stamler Imre világosított fel abban a tekintetben, hogy a furcsa név eredetileg „szentisissza” forrás lehetett. A névadó Szent László kellett legyen, akit először itt temettek el majd innen vitték Nagyváradra , végleges nyughelyére. Nem zárható ki azonban, hogy a néphagyomány Szent Istvánnal is kapcsolatba hozza a forrást, így örökítve meg dicstelen szerepét. Ezt látszik igazolni a következő ábra. (4. ábra)

4. ábra

A FoRrás név a KöRre utal , a gyökök visszafelé olvasva ugyanolyan jól értelmezhetők. Kirajzolódik előttünk felülnézeti világmodellként a KöRiSTeN szimbólumrendszere. A forrás 1000 éve nem apadt ki. Ez a víz még az a víz, amely valamikor vérrel keveredett. A vér „a lélek hordozója” (színe : veres) és a víz (színe : fehér vagy ezüst) ha közös tengelyen jelenik meg, akkor az az „egytengelyű dualitás” új módon : színekkel történő megidézését jelenti. (Az árpádsáv színei a Szent Koronán is megjelennek.) Koppány „égi küldöttként” ismerhető fel ebben a képletben. Jézus Krisztushoz hasonlatos, akinek a testéből a római katona dárdadöfése nyomán „vér és víz” szivárgott. Az egyik esetben a patak, másikban a dárda a közös tengely. Az „égi küldöttek” mindig a (világ)TeNgelyen jelennek meg.

Ameddig folyik a patak vize addig közöttünk él Koppány és persze a KöRiSTeN is jelen van. A KöRiSTeNNel azonosulni a világtengely megidézésével lehet. A forrásnak, mint középpontnak a kijelölése az így felismert világtengely megerősítését jelenti. Hogy lehet a gyakorlatban ezt véghezvinni?

5. kép

A terv a következő : A forrás körül 3m-es sugarú körben, az ábrán látható módon ültetett MaGyal bokrok lassan növő sövényt képeznek. A körön négy nyílás van. Ezeken át húzott egyenesek a középponton átmenő tengelykereszt szárai. A lehatárolás mellett az átjárás is biztosítható. Az alsó nyíláson a patak is kifolyhat. (5. kép)

A MaGyal név láthatóan beleillik a képbe. Ráadásul piros bogyót terem (Lehet, hogy valamikor MaGyarnak mondták, csak Bányász Rezsőre („Lománia”) tekintettel változtatták meg az elnevezést). A bokrok ültetésével személyesen kötődünk a helyhez, pontosabban a TeNgelyhez. A MáGia az együtt gondolkodás fegyverével kelt pozitív hatást a környezetében. Ápoljuk tehát Koppány emlékét az elültetett bokorral egyetemben!

Budapest, 2007. március 15.
Berényi László Géza

Megjegyzés : az elültetett bokrok nagy részét néhány héten belül ellopták.